A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
2. szekció - Területi vízgazdálkodás - 23. Szabó Gergely (ADUVIZIG): A Szelidi-tavi csatorna vízpótlási lehetősége
A térség éghajlata jellemzően mérsékelten meleg, száraz. Az évi középhőmérséklet sokévi átlaga 11,5 °C. Elmondható, hogy az évi középhőmérsékletek tekintetében folyamatos emelkedés tapasztalható. A térség az ország mérsékelten csapadékos területei közé tartozik. Az évi csapadékösszeg átlagértéke 550 mm körüli. A csapadékmennyiség évenkénti, valamint éven belüli eloszlása is változékony. A szabad vízfelszín párolgásának sokéves átlagértéke 700 mm körüli. A térségben a leggyakoribb szélirányok egy északnyugat-délkeleti irányú tengely mentén koncentrálódnak. A napsütéses órák száma 2000-2100 óra, amiből mintegy 1500 óra jut a nyári félévi hónapokra. 1.4 Vízrajz A terület a Duna és a Duna-völgyi-főcsatorna között található, amely Harta-Akasztó vonalától Bajáig terjed D felé. K-ről a Duna-völgyi-főcsatorna Akasztótól a torkolatig terjedő szakasza határolja. A csatornák kis esésűek, gyér lefolyásúak, így egészében vízhiányos területnek tekinthető. A Duna vízjárását e szakaszon a tél végi - kora tavaszi jegesárvíz, a kora nyári áradás és az őszi kisvíz jellemzi. A táj lefolyásszegény felszínén is csak hóolvadás, nyár eleji esőzés idején van viszonylagosan elegendő víz. A talajvíz átlagos mélysége 2-4 m közötti, de K-en a Duna-völgyi-főcsatorna mellett 2 m feletti, a Duna mellett pedig annak vízállása szabályozza. (Marosi, et al., 2010) 1.5 Talajok A kistáj holocén üledékein, az alacsony árterek iszapos-agyagos képződményein, a magas árterek öntéshomok, öntésiszap és pleisztocén lösziszapképződményein 8-féle talajtípus mintegy 50 talajfoltjának változatos mintázata alkotja. A talajok Duna felőli egymásra következésében zonalitás figyelhető meg. A Dunát keskeny, helyenként azonos sávban vályog mechanikai összetételű, kis (<1%) szervesanyagtartalmú és gyenge termőképességű nyers öntés talajok övezik. A Dunától távolabb, helyeként közvetlenül a Duna mellett, a nyers öntés talajokat szerves anyagban gazdagabb öntés réti talajok váltják fel. Mechanikai összetételük többnyire vályog, agyagos vályog vagy homok. Termékenységi besorolásuk főként a mechanikai összetételtől függően változik. Az öntés réti talajokat az öntésanyagon a talajvízszint süllyedésével szerves anyagokban gazdagabb vályog, agyagos vályog mechanikai összetételű réti talajok követik. A réti talajok a kistájban előfordulnak még löszös üledékeken is. Termékenységi besorolásuk 4565, az öntés anyagon képződött agyagosvályog-változatok 60-80 közötti. Szántóként 80%, rétként 20%-uk hasznosítható. A tájat K-ről a Duna-völgyi-főcsatorna mentén síkláp talajok határolják. Mintegy 75%-ban rétek, vagy vizes felszínek. A löszös üledékeken réti csernozjomok és mélyben sós réti csernozjom talajok is képződtek. A réti csernozjomok számos foltra különülnek, mechanikai összetételük a homokos vályogtól az agyagos vályogig változik. Termékenységük is széles skálán mozog. Szántóként 80%, gyümölcsösként 5%-uk hasznosítható. A mélyben sós réti csernozjom talajok termékenysége a szikes talajvíz miatt a réti csernozjom talajokénál kedvezőtlenebb. Szántóként 90%, rét-legelőként 10% hasznosítható. A szoloncsákszolonyec talajok 5%-os területi kiterjedésben találhatók. Gyenge minőségű legelőként vagy kaszálóként hasznosíthatók. A talajtakaró változatosságát egy-egy kis területű szolonyeces réti talaj és humuszos homoktalaj folt előfordulása növeli. (Marosi, et al., 2010)
