A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
1. szekció - Vízkárelhárítás - 3. Bálint Márton (VIZITERV Environ Kft.): Kisvízfolyások elöntési és veszélytérképezési folyamata, kockázati eredményei
ÖSSZEFOGLALÁS Az egész ország területén összesen 118 kisvízfolyásra készült elöntés, veszély- és kockázati térképezés. Az elöntései eredményeket HEC-RAS 2D modellek futtatásával, a veszély- és kockázati eredményrasztereket pedig az ÁKIR alkalmazás felhasználásával hoztuk létre. A kisvízfolyásonként készített önálló hidraulikai modellek peremfeltételeihez tartozó terhelő vízhozamok az „Árvízi Kockázat Kezelés Hidrológiai Alapjai - Kisvízfolyások" hidrológiai tanulmányban megfogalmazott módszer alapján kerültek meghatározásra. A vízrajzi idősorokkal nem rendelkező kisvízfolyások esetében a szegmens határokra vonatkozóan a Qi%, Q3%, Qio% valószínűségekre a Koris-féle árvízszámítási segédlet felhasználásával, illetve az érintett VIZIG által megadott adatok alapján készültek a hidrológiai statisztikai számítások. Az egyes kisvízfolyások kijelölt szakaszaira a 2D modellezés eredményeként elkészültek az elöntési térképek, amelyek megmutatják, hogy mely területeket veszélyeztet az adott valószínűségű terhelő vízhozamból adódó elöntés, illetve azt, hogy azokból milyen vízmélységek alakulnak ki a területen. A jelen állapoti modellek elöntési eredményei a jövőben nagymértékben pontosíthatók, azonban ehhez elsősorban a térinformatikai és hidrológiai alapadat állományok bővítésére van szükség. A továbbiakban figyelmet kell fordítani arra, hogy a vízfolyások mentén kialakított záportározók és műtárgyak be legyenek építve a modellbe. Ebben a legnagyobb nehézséget a megfelelő minőségű alapadatok hiánya okozza. További nehézséget okoz, hogy a tározók hatásának kimutatása nem kivitelezhető a jelenleg alkalmazott a kvázi permanens modellezéssel. Ezt a problémát jelenleg legtöbb esetben a modellek, a tározók szelvényeiben való elvágásával oldottuk meg, azonban a későbbiekben megfelelő alapadatok ismeretében árhullámok modellezésére is sor kerülhet. A kockázatszámítás módszertana függ a területhasználattól, a fajlagos vagyonértékektől, a kárfüggvényektől és a terheléstől. A kisvízfolyások esetében a terhelést a vízmélység és a vízsebesség szorzata adja. A modellezés területi egysége a cella, melynek optimális méretét a modellező választja meg. A kisvízfolyások veszélytérképi modellezéséhez 1x1 méteres cellákat, a kockázatszámításhoz 10*10 méteres cellákat használtunk. Az árhullámok előfordulási valószínűsége és hozzá tartozó elöntési képek jellemző eseményeinek modellezése adja az alap információt. Ezt követően a kockázatszámítás a veszélyeztetett területre számítjuk az éves átlagos várható kárt. A kockázatszámítást és kockázati térképezést elkészítettük a vizsgált 108 kisvízfolyásra, részletes értékelést a kiemelt kisvízfolyásokra készítettünk, ahol az eredmények alapján megállapítható volt a magas kockázat. A részletes értékelés eredményeként előállt egy prioritási lista, amin az összegzett országos kockázat 80%-át kitevő kockázatú vízfolyások szerepelnek. Intézkedési javaslatok ezekre a vízfolyásokra készültek. Jelen vizsgálat részeként a kisvízfolyások intézkedési javaslatai közül számos esetben modellezéssel támasztottuk alá a beavatkozás várható eredményét
