A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
1. szekció - Vízkárelhárítás - 4. Belovai Tamás (OVF): Süttő település árvíz védekezési lehetőségének javítása a Bikol-patak térségében
SÜTTŐ TELEPÜLÉS ÁRVÍZ VÉDEKEZÉSI LEHETŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA A BIKOL-PATAK TÉRSÉGÉBEN Belovai Tamás kiemelt műszaki referens Országos Vízügyi Főigazgatóság, Árvízvédelmi Főosztály KIVONAT Süttő település az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság működési területén helyezkedik, el a Duna partján. A település árvízi adottságait figyelembe véve, nyílt ártéri területen fekszik, vagyis ártéri öblözeten kívül ún. magas parti település, melynek védelmére természeti adottságai miatt, eddig nem épült ki árvízvédelmi létesítmény. A Dunán három alkalommal, 2002-ben, 2006-ban és 2013-ban alakultak ki rendkívüli árhullámok, melyek veszélyeztették a magasparti település alacsonyan fekvő részeit. Az utóbbi években emelkedő árvízszintek rámutattak, hogy az egyre magasabb tetőző vízszintek kialakulásával a magasparti szakaszok alacsonnyá váltak, egyre nagyobb területeket érint az elöntés. A közvetlen árvízi veszély mellett említést kell tenni, a Dunába torkolló, kis vízgyűjtő területtel rendelkező kisvízfolyások által okozott helyi vízkár eseményekről is. A dolgozat célja, hogy Süttő település vízkárok általi veszélyeztetettségének bemutatassa, a jelenlegi védekezési lehetó'ségek ismertetésével, valamint a korábbi árvízi illetve helyi vízkár eseményeinek tapasztalatai alapján a vízkárok elleni védettség növelése érdekében elvégzendő fejlesztésekre javaslatot tegyen. A dolgozatban ismertetésre kerülő valamennyi műszaki fejlesztési megoldási javaslat - különös tekintettel a Bikol-patak menti fejlesztési javaslatokra - értékelésre kerülnek, az előkészítettség, a beruházási költségek, természetvédelmi szempontok mellett a megvalósítás utáni fenntartási és üzemeltetési kérdések szempontjából is. KULCSSZAVAK: parapetfal, mobilgát, záportározás, helyi vízkárelhárítás SÜTTŐ TELEPÜLÉS VÍZKÁRELHÁRÍTÁSI VESZÉLYEZTETETTSÉGE Süttő település, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (rövidítve: ÉDUVIZIG, Székhelye: Győr) működési területén helyezkedik el, közvetlen a Duna parton. Árvízi veszélyezettség szempontjából, ártéri öblözeten kívüli ún. magas parti településként jellemezhető. A település védelmére természeti adottságai miatt eddig nem épült ki árvízvédelmi létesítmény. A község árvízvédelmi szempontból előnyös terepadottságokkal rendelkezik, mert a lakóházak túlnyomó többségben a korábbi (2014. év előtti) MÁSZ + 1,2 m fölötti terepszintre épültek, ill. a települést a Dunától elválasztja a többnyire töltésben épült Komárom-Esztergom vasútvonal. Süttő belterületének jelentős része a nagyvízi medren kívül van, de így is az árvíz által veszélyeztetett lakó- és középületek száma 15, melyek között van a Plébánia és az általános iskola épülete is. (VIDRA Környezetgazdálkodási KFT, 2013a) A fent leírt megállapítások a korábbi mértékadó árvízszintre (MÁSZ) voltak érvényesek, melyek 2014-ben változtak, így a település árvízi veszélyeztetettsége növekedett. Süttő település, Dunaalmás, Nyergesújfalu, Lábatlan településekhez hasonlóan, lokalizációs vonallal történő védhetősége bizonytalan, árvízvédelmi biztonságuk javítására tervek vagy korlátozottan, vagy pedig egyáltalán nem állnak rendelkezésre. Az utóbbi évek nagy árvizei rámutattak, hogy az egyre magasabban tetőző vízszintek kialakulásával a magas parti szakaszok alacsonnyá váltak így, egyre nagyobb területeket érint az elöntés. A 2013. júniusi, rendkívüli dunai árvíz, a vízügyi ágazat védekezési kapacitásának maximumát jelentette. A probléma megoldását célzó intézkedések között megtörtént a mértékadó árvízszintek (MÁSZ) felülvizsgálata, valamint az árvízi kockázatkezelés részeként, a nagyvízi mederkezelési tervezési tervdokumentációk is elkészül
