A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
2. szekció - Területi vízgazdálkodás - 7. Ficsor Johanna (NKE): A Dráva morfológiai változásai
Az első markáns eltérés Heresznye térségében a 184 - 188 fkm közötti szakaszon van (2. ábra, a) rész), ahol két egymást követő kanyarulatban bal-, majd jobb oldal irányába fejlődnek a kanyarulatok. A következő jól látható eltérés a 209 - 219 fkm szakaszok közötti térségben jelentkezik (2. ábra b) rész), ahol a 214 - 215 fkm között a folyás irány szerinti jobb- majd bal parti sarkantyú sorok erősen korlátozzák a mederfejlődést, aminek hatása mind a felvízi mind az alvízi irányban kb. 5 km-es szakaszon érzékelhető. A 233 - 236 fkm közötti szakaszon is megfigyelhető a középvonal balra történő eltolódása (2. ábra, c) rész). Ezen a szakaszon egy éles bal kanyart vesz a középvízi meder, és a mederfelmérés alapján jól látható a sodorvonal dinamikája, ami vélhetően kanyarulati tetőpont térségen, a jobb parton vélelmezett partbiztosítás miatt alakult ki, amire a műholdfelvételéből lehet következtetni. Itt jól látható a jobb parton, ahogy a víz megbontotta a partot, íves partvonalat kialakítva, melyekből folyásirányban haladva három is látható. Az első kettő esetén a növényzet már megtelepedett a part vonalában, míg a harmadik, vélhetően a legfiatalabb képződmény még „csupasz". A google felvételen a víz fodrozódásából az is látható, hogy ennél a partszakasznál erős áramlás alakul ki. Ezt igazolja a mederfelvétel is, ahol ezen a szakaszon a mederben kimélyülés figyelhető meg. 2. ábra. Folyó tengelyvonalának eltérése a 2013-14 (folytonos vonal) és a 2019-es felmérések (szaggatott vonal) alapján, a) 184 -188fkm, b) 209 - 219 fkm, c) 233 - 234 fkm, A kanyarulati statisztika-vizsgálat eredményeiből az látható, hogy a folyószakaszon zömmel álkanyarok, valamint fejlett és fejletlen kanyarok vannak (1. táblázat). Figyelembe véve, hogy a sodorvonalat a keresztszelvények mentén a legmélyebb ponton vettük fel és szigorúan véve a szabályt, miszerint az egyes kanyarulatok elejét - végét az egymást követő inflexiós pontok határozzák meg (Hamvas 1994), érett, illetve átszakadó kanyarulat a folyószakaszon nincsen. A legmarkánsabb kanyarulatok a 175 - 179 fkm közötti szakaszon figyelhetők meg szakaszjelleg előfordulás (db) egyenes 15 álkanyar 26 fejletlen 34 fejlett 27 túlfejlett 5 érett 0 átszakadó 0
