A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

2. szekció - Területi vízgazdálkodás - 7. Ficsor Johanna (NKE): A Dráva morfológiai változásai

1. táblázat. különböző szakaszjellegek előfordulása vizsgálat folyószakaszon A 114 - 116 fkm közötti (3. ábra a) rész), illetve a 170 - 178 fkm közötti (3. ábra b) rész) kanyarulatok estében megkérdőjelezhető a fenti lehatárolás megközelítésének a helyessége, mert ezen a két helyszínen szemmel láthatóan érett kanyarulatok alakultak ki. Ezekben az érett kanyarulatokban azonban megfigyelhető az, hogy a sodorvonal nem a homorú part mentén húzódik a teljes szakaszon, hanem az összetett ív legkisebb kanyarulati sugárral jellemző részén a fő áramlási tengely „átcsapódik" a domború part felé.

3. ábra. Érett kanyarulatok az a) 114 -117 fkm és a b) 170-178 fkm között.

Ha a kanyarulatok gyakoriságát az ívhosszak alapján vizsgáljuk, akkor kicsit eltolódnak az arányok (4. ábra). A teljes folyószakasz közel 35%-a fejlett kanyarulat, és 30 %-a pedig fejletlen kanyar. Legkisebb a valódi egyenes szakaszok aránya, azaz azon szakaszoké, ahol a középvonal és a sodorvonal gyakorlatilag egybe esik. Jelentős azonban azon szakaszok hossza is (több, mint 17 %), ahol álkanyarok figyelhetők meg, azaz, a látszatra egyenes folyószakaszokon a mederfenék domborzata alapján már kimutatható a sodorvonal szinuszos kifejlődése (5. ábra).

40%

35%

egyenes álkanyar fejlettlen fejlett túlfejlett

4. ábra. A vizsgált különböző típusú folyószakaszok aránya