A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
2. szekció - Területi vízgazdálkodás - 5. Domonkos Szabolcs - Zsurzsáné Szőke-Tímea - Bányai Barbara (KÖVIZIG): A Szarvas-Békésszentandrási holtág kotrása és annak vízminőségi és vízkészlet-gazdálkodási hatásai
A Szarvas-Békésszentandrási holtágban a bevezetett belvíz levezetése akadályozott volt. A holtág feliszapoltsága miatt a fölösvízmennyiség nem tudott teljes mértékben végigfolyni a holtágon a Békésszentandrási szivattyútelepig, hogy onnan a békésszentandrási duzzasztőmű alvízébe kerüljön bevezetésre. A holtág felső végpontjánál, a Szarvasi szivornyáknál bevezetett duzzasztott „élő" víz szintén nem tudott akadálytalanul végigfolyni a holtágon. Az öntözővíz tározási kapacitása az 1,0 métert is meghaladó feliszapoltság miatt jelentősen lecsökkent. A holtág medrének feliszapoltsága, növényzettel való benőttsége a tározókapacitás csökkenését eredményezte. A probléma megszüntetése miatt szükségessé vált a teljes Szarvas-Békészszentandrási holtág kotrása, a benne felgyülemlett iszap kitermelése, ezzel bővítve a belvíz- és öntözővíz kapacitást. A kotrás elmaradása esetén (projekt nélküli eset), a víztér további és egyre gyorsulóbb ütemű feltöltődése prognosztizálható. Ennek következtében a holtággal kapcsolatban már jelenleg is fennálló problémák a jövőben várhatóan többször és tartósabban jelentkeztek volna. így a vízminőség stabilizálása, a gazdasági- és ökológiai célok együttes kielégítése egyre nehezebben lenne megvalósítható. 2.1. A holtág vízminőségi állapota A Szarvas-Békésszentandrási holtág vízminőségét alapvetően a tápvíz vízminősége, a vízutánpótlás, a vízfrissítés lehetősége és gyakorlata, valamint a szennyezőanyag terhelés volumene határozza meg. A vízminőség periódikusan változó, mely egyrészt a tápvíz mindenkori állapotától, az évszakok változásától függ, másrészt a többcélú hasznosításból eredő üzemállapotok szélsőséges vízjárásaival mutat szoros összefüggést. A holtág vízellátását biztosító Hármas-Körösi tápvíz vízminőségét meghatározó jelentősebb tényezők: • Az öntözési igények kielégítését szolgáló duzzasztás ténye, a duzzasztott víztér szennyezőanyag terhelésekre érzékeny. • A Hortobágy-Berettyó vízminősége. A 169,37 km hosszú főcsatorna vize szennyezőanyaggal jelentős mértékben terhelve érkezik a Körösök rendszeréhez. A vízgyűjtőn jelentős vegyi-, gép és élelmiszeripari létesítmények vannak. A Hortobágy- Berettyó torkolati szakaszán kialakuló vízminőséget a tiszai vízátvezetés mennyisége nagymértékben meghatározza. • A Hármas-Köröst közvetlenül érő szennyezőanyag terhelések, melyek közül a használt termálvizek elvezetéséből adódó terhelésekre és az elvezetés gyakorlattára kell figyelemmel lenni. A termálvíz elvezetés október 15-e és március 15-e közötti időszakra lett korlátozva a duzzasztott víztér vízminőség védelme érdekében, figyelemmel a termálvizek magas szervesanyag-, só- és fenol tartalmára. A Hármas-Körös vize a holtágban a mindenkori viszonyoktól függően gyors állapotváltozáson keresztül állóvízi típussá alakul, természetes megnyilvánulása az algásodás mértékének növekedése, az eutrofizációs folyamatok felgyorsulása, a vízminőség tájakra tagozódása. A holtág partját a hetvenes évek közepéig 1-2 m-es többé-kevésbé összefüggő nádas szegély borította. A Bikazug-Anna liget szakaszán számos helyen gyékényes, vízi harmatkása, a sárga nőszirom gazdagította a homogén nádast, ezek a társulások jelenleg igen degradált állapotban vannak, 2. A HOLTÁG ÁLLAPOTA, VÍZMINŐSÉGE, KIVITELEZÉS SZÜKSÉGESSÉGE
