A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
2. szekció - Területi vízgazdálkodás - 5. Domonkos Szabolcs - Zsurzsáné Szőke-Tímea - Bányai Barbara (KÖVIZIG): A Szarvas-Békésszentandrási holtág kotrása és annak vízminőségi és vízkészlet-gazdálkodási hatásai
szűrő szerepük hiányosságuk miatt jelentéktelenné vált. A HAKI kezelésében levő szakaszokban a parti vegetáció kevésbé háborított. 2.2. A holtágrendszer szennyezőanyag terhelései Az elmúlt évtizedekben a holtág rehabilitáció meghatározó elemét képezte a holtágat érő pontszerű szennyező források célul tűzött csökkentése. A rehabilitáció során a holtágat terhelő jelentősebb pontszerű szennyező forrásokat a holtágról lekötötték, a holtág szennyvíz befogadói szerepköre szűkült. Jelenleg a halastavak és rizstelepek csurgalék vizei terhelik közvetlenül a holtágat. A közvetett szennyvízterhelések jelentős része kommunális jellegű. A holtág rendszert érő szennyezőanyag terhelés jelentős része diffúz szennyeződés formájában terheli vizeinket. A diffúz terhelések között kell megemlíteni a lakossági szennyvizek szikkasztását, a holtágba és a belterületi csapadékvíz elvezető csatornákba történő illegális szennyvízbekötéseket. A belvízelvezető csatornákba történő szervesanyag bemosódás az állattartó telepekről, a szervetlen szennyeződések bemosódása pedig a művelés alatt lévő földterületről történik. A diffúz terhelések között kell megemlíteni azt az allochton terhelést, mely a víztér típusát és minőségét kellően nem figyelembevevő intenzív halgazdálkodási tevékenység eredményezhet (pl: a horgászat következtében bekerülő szerves anyag mennyiség, mint pl. az etetőanyag kiszórása). 3. A PROJEKT ISMERTETÉSE, A TERVEZETT KIVITELEZÉS BEMUTATÁSA Az Országos Vízügyi Igazgatóság 2019. január 14-én kelt levelében értesítette az érintett vízügyi igazgatóságokat, hogy a 1426/2018. (IX.10.) Korm. határozat (továbbiakban: kormányhatározat) végrehajtásával összefüggő intézkedésekről szóló 1800/2018. (XII.21.) Korm. határozat 1. pontja szerint az öntözési célra felhasználható vízgazdálkodási rendszerek fejlesztése az Agrárminisztérium és a Magyar Agrár- Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara által támogatott sorrendben megkezdhető. E kormányprogram keretében valósult meg Igazgatóságunknál a „Szarvasi-Holtág rugalmas vízpótlási lehetőségének kiépítése " nevezetű projekt. A beruházás két ütemben valósult meg 2020 és 2021 évben, melynek célja működőképes, fenntartható vízvisszatartási és vízszétosztási rendszer fenntartása, a vízpótlási és vízelvezetési infrastruktúra ki- és átalakítása. A tervezett munkák egyrészt a Magyar Állam tulajdonában, és a KÖVIZIG kezelésében és üzemeltetésében lévő meglévő Szarvas-Békésszentandrási holtág területén, másrészt magántulajdonban lévő mezőgazdasági területeken (zagytározók), kerültek elvégzésre. Ezeket a területeket a kivitelezés megkezdéséig meg kellett szerezni, és Állami tulajdonba kellett vonatni. A Szarvasi Önkormányzat tulajdonában és üzemeltetésében lévő utat a kivitelezés során kereszteztük. Az Önkormányzattól Tulajdonosi hozzájárulást kaptunk az érintett terület igénybevételéhez, a munkák elvégzéséhez. A holtág megközelítéséhez, kotrásához igénybevételre kerültek a csatornával szomszédos idegen területek is. Ezeknél a 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló rendeletet kellett figyelembe vennünk, mely alapján a csatorna partvonalától számított 6 méterig kizárólagos állami tulajdon esetén, míg forgalomképes ál
