A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

1. szekció - Vízkárelhárítás - 22. Szilágyi Annamária - Ficzere András (KÖTIVIZIG): Betelepítéstől az állományszabályozásig – hódhelyzet a Közép-Tiszán

• Riasztás keretében a medrek és parti sávok vízelvezető képességét csökkentő és ezzel közvetlen vízkárveszélyt jelentő hód által épített gátak, várak, járatok felszámolhatók, illetve az újraépítést megakadályozó módszerek is alkalmazhatóak a nemzeti parkkal együttműködésben.

• 2016. szeptember 1-től 2017. március 15-ig történő élvefogó csapdázással az állományszabályozás végrehajtható. Genetikai vizsgálat útján meg kell állapítani, hogy mely fajról van szó.

• A befogott egyedek elpusztítása tilos!

• Befogás után szabadon bocsátásukról minél előbb gondoskodni kell, a területileg illetékes Nemzeti Park közreműködésével.

2016. december elején újabb terepbejárásra került sor a Zagyva jászberényi szakaszán a 31-es út hídjától a jászberényi vasúti hídig.

Az év eleji bejáráshoz képest történt néhány változás. A 31-es híd feletti kb. 1 km-es szakaszon egy új territórium alakult ki. A híd felett 1,8 km-re a régi területen egy vár épült, amely januárban még nem létezett.

A partoldalban több üreg beszakadás is volt. Ezek többnyire 1-2 méter átmérőjű mélyedések, amelyek miatt magasabb vízállás esetén a folyó gyorsabban tudja a partvonalat erodálni.

A januári bejáráskor talált vár megmaradt, de nem magasították tovább. Ezen látszottak friss sárfelhordás nyomok, amik azt mutatták, hogy a hódcsalád ezt aktívan használta.

2. ábra Képmagyarázat: zöld pöttyök: rágásnyomok, X: beszakadt üregek, hegy: hódvárak,

piros pöttyök: territóriumok központjai

Az eredetileg kijelölt szakaszon egy újabb territórium jelent meg, a hatvani híd feletti részen pedig még egy territórium van. Ezek alapján 7 hódcsaládot kellett várhatóan kicsapdázni, ami 25-30 egyedet jelentett előre láthatóan.

A téli hideg időjárás következtében 2016. december közepétől jégpáncél alakult ki a folyóvízen is, szakértő segítségével 2017 februárjában kezdődhetett meg az élvefogó csapdák telepítése, és egy hét múlva, a megszokási idő elteltével megkezdődhetett a csapdázás.

Az 5 befogott egyed DNS-ének vizsgálatát 2017. március hónapban a budapesti Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Állatorvos-tudományi Intézetében végez