A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

1. szekció - Vízkárelhárítás - 22. Szilágyi Annamária - Ficzere András (KÖTIVIZIG): Betelepítéstől az állományszabályozásig – hódhelyzet a Közép-Tiszán

ték el, ahol megállapították, hogy mindegyik egyed eurázsiai hód. A Nagyerdei Kultúrpark Debreceni Állatkert, Növénykert és Vidámparkba került elhelyzezésre egy fiatal hím, egy nőstény,

továbbá egy vemhes nőstény, két fiatal egyed pedig a hortobágyi Pusztai Állatparkba.

2. kép Merlegeles 2017.

1. kép Vemhes nőstény röntgenképe 2017. év

2017. szeptember - 2018. április - A gyakorlat megszerzése

2017 őszén újra benyújtotta a KÖTIVIZIG az eurázsiai hód állományszabályozására vonatkozó kérvényeket a korábbiakban is csapdázott szakaszra, továbbá a KÖTIVIZIG egész működési területére vonatkozó riasztási engedélykérelmet.

A riasztás keretében engedélyezte a hatóság: a meder és a parti sáv vízelvezető képességét csökkentő és ezzel közvetlen vízkárveszélyt jelentő, hód által épített gátak megbontása, elbontása, a földművekben lévő hódjáratok feltárása, betömedékelése elvégezhető. A hód elejtésére golyós lőfegyverrel kizárólag akkor kerülhet sor, amennyiben a védelemvezető életvédelmi, vagy környezetvédelmi vészhelyzet megelőzése érdekében az indokoltnak véli.

Az első csapdázási szezon során a hatvani hídtól nyugatra lévő családot és a 32-es út hídjától keletre eső családot tervezte a szakértő befogni. Az előbbi család territóriumára 3, az utóbbi család territóriumára 2 csapdát telepített a szakértő.

2018. január elején kerültek élesítésre a csapdák, március 15-ig tartó időszak alatt többször át lettek helyezve, valamint újabb csapdák is kerültek kihelyezésre, több helyszínen. Összesen 10 csapda mozgott a kijelölt területen. Az első két hónapban az időjárás viszonylag enyhe volt, ezen idő alatt a lágyszárú növényzet nem fagyott el, így több olyan hód táplálkozó helyet lehetett találni, ahol ezeknek a parti növényeknek a maradványait halmozták fel az állatok. Csaliként alma, fűz- és nyárfavesszők, valamint hódpézsma került a csapdákba, de ezek nem voltak kellően vonzóak az állatok számára a viszonylagos táplálékbőség hatására. Az enyhe időjárás miatt pontosabban el kellett találni a megfelelő helyet a csapdázáshoz: Előfordult, hogy egymástól 20-20 méterre lévő csapdák közül az egyiknél rendszeresen rögzített a vadkamera aktivitást, míg a másiknál egyszer sem. A hódvár egyik oldalán lévő csapdánál egyszer sem jelent meg hód, míg a másik oldalon többször is feltűnt. A csapdázást időnként meg kellett szakítani a rossz időjárási körülmények miatt: szakadó eső és emiatt hirtelen jött áradás miatt, vagy a március elejei kemény fagyos időszakban, mikor a csapdák összefagytak és a víz széle is befagyott. A kijelölt szakaszon a töltéseken napközben folyamatos emberi mozgás volt, a