A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
1. szekció - Vízkárelhárítás - 22. Szilágyi Annamária - Ficzere András (KÖTIVIZIG): Betelepítéstől az állományszabályozásig – hódhelyzet a Közép-Tiszán
BETELEPÍTÉSTŐL AZ ÁLLOMÁNYSZABÁLYOZÁSIG - HÓDHELYZET A KÖZÉP-TISZÁN Esettanulmány Szilágyi Annamária-Ficzere András Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság KIVONAT A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság működési területén 2004 - 2007 idó'szakában a LIFE projekt keretében került sor az európai hód visszatelepítésére a Tisza folyó és a Tisza-tó térségébe. 2010. évben már jelentkezett a jelenlétéből származó vízkárelhárítási probléma. A kihelyezett állomány gyarapodásnak indult, s a természetes ellenség hiányában Igazgatóságunk illetékességi területén mára már szinte mindenhol megjelent. 2016 óta kérelem alapján engedélyezik a hód állományszabályozását, évró'l évre változó tartalommal, lehetőségekkel. 2021-2022 évre sikerült elérni, hogy kilövési kvótát állapítson meg a hatóság, de idáig hosszú út vezetett, és még a cél, hogy jogszabályban foglaltak szerint lehessen a hód állományt szabályozást folytatni nagyon távolinak tűnik, pedig egyre égetó'bb a probléma, mivel olyan éló'helyen eltünéséhez vezet jelenlétük, amelyek nagy természeti értékkel bírnak. Vannak természetesen olyan életterek, ahol a hód jó „éló'helyszakértő", ahol zavartalanul élhet, de ahol élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztet, ott támogatni szükséges a visszaszorítását. KULCSSZAVAK eurázsiai hód, állományszabályozás, Közép-Tisza, Castor fiber, vízkárelhárítás AZ EURÁZSIAI HÓD Eurázsiai hód (Castor fiber) az emlósök osztályába a rágcsálók rendjébe tartozik. Eurázsia legnagyobb rágcsálójának testtömege 20-35 kilogrammot is elérheti, testhossza 75 centimétertól egy méterig is terjedhet, amihez 30-40 centiméteres, lapos, pikkelyes farok csatlakozik. Barna bundája tömött, selymes és vízhatlan, szemei és fülei kicsik, orrát és fülét bórlebennyel el tudja zárni a víz alatt. Hátsó lábain úszóhártya található ujjai között. A hód számára a tél a szaporodás idószaka. 105-107 napos vemhességet követóen együtt gondozzák és táplálják a monogám szülók egy-két utódjukat. A fiatalok már születésük után látnak és a szórzetük is fejlett, úszni azonban még nem tudnak. Elválasztásra kb. háromhetes korban kerül sor. A kölykök az ivarérettség eléréséig, azaz mintegy két-két és fél évig szüleikkel maradnak. Az európai hód akár 15-17 évig is élhet. A hódok kedvelt élóhelyei vízközeli, gazdag aljnövényzetű, erdós, meredek falú (40-60%-os), legalább 2 méter magas, kötött talajú (agyagos, löszös) partszakaszok. Szereti, ha a víz lassú folyású, élóhelyüket puhafák és cserjék veszik körül. Az egy családra jutó ideális parthossz átlagosan egy kilométer, de ez élóhelytípusonként változhat. A túl nagy vízszintingadozás nem kedvez a hódoknak. A tartósan alacsony vízállás megakadályozza a hódokat, hogy a kotorékaik bejáratait úszva közelíthessék meg, a tartósan magas vízállás pedig a járatok elöntése miatt kedvezótlen. Nagy alkalmazkodóképessége miatt azonban akár vizesárkokban, halastavakban is megtelepedhet, sokszor még az ember közelségét is elviselik. A hód éjjel aktív, ezért nappal ritkán látni. Építótevékenysége során átalakítja környezetét. Az eurázsiai hódok nagy része partfalba vájt üregekben lakik, ritkán épít várat. A kotorékot fóként nyáron, alacsonyabb vízállás idején ássák, ebben a tevékenységben az egész család részt vesz. A járatok hossza 0,8-11 méter között lehet. A végén lévó lakóhelység átméróje 50-80 cm. A kotorék bejárata biztonsági okokból a víz alatt van. Gátat csak akkor épít, ha nem elég magas a vízszint, vagy túl gyors a patak sodrása. Várépítésre általában akkor kerül sor, amikor a partoldal lejtése túl kicsi, vagy a vízszint megemelkedik. A hódvárak faágakból és gallyakból állnak,
