A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
1. szekció - Vízkárelhárítás - 22. Szilágyi Annamária - Ficzere András (KÖTIVIZIG): Betelepítéstől az állományszabályozásig – hódhelyzet a Közép-Tiszán
1-2 méter magasak lehetnek, búbos kemence alakúak. Ősszel a réseket sárral tapasztják be a jobb szigetelés és védelem érdekében. A kotorék padlószintje a vízszint fölött helyezkedik el. Várat alakítanak ki akkor is, ha a járatrendszer magasítása során beszakad az üreg teteje. A hód nem alszik téli álmot, hanem élelemraktárt készít, így a fagyos időszakban sem marad táplálék nélkül. Késő ősszel vízközeli fákat dönt ki a lakóürege bejárata, vagy a hódvár előtt, de esetenként az üregrendszerébe is hord friss hajtásokat, ágakat. Amíg a jég nem válik teljesen áttörhetetlenné, a hódok mindig megújítanak rajta egy-egy léket, amelyen át ki tudnak járni táplálékszerzés céljából. Amelyik hód veszélyt észlel, farkát vízbe csapja, ezáltal hangot keltve figyelmezteti társait. Mivel a víz jól vezeti a hangot, messzebb levő társaik is értesülhetnek az ellenség közeledtéről. Magyarországon az utolsó példányt 1854-ben, Ács község közelében, a Concó-patak partján ejtették el. A Nagyalföld területéről valószínűleg már az 1600-as évekre kipusztult. Az európai hódokra régebben húsukért, pézsmájukért és prémjükért vadásztak. A faj visszatelepítése hazánk területére az 1990-es évek elejétől kezdődött. Jelenlegi elterjedése egyrészt a visszatelepített egyedeknek, másrészt a Duna, Mura, Rába mentén történt természetes visszatelepüléseknek köszönhető. Magyarországon 1988 óta védett, természetvédelmi értéke 50 000 forint. PROBLÉMA AZ ÁRVÍZVÉDELEMBEN Az üreg/járat ásó szokását magasabb veszélyforrásnak ítéljük, mint a hódvár építési szokását. A belvízelvezető csatornák és az öntöző csatornák depóniájába fúrt járataival állékonyságában meggyengül a létesítmény, ami egy többletterhelés alatt tönkremenetellel végződhet. Árvízvédelmi fokozat idején az üregből/várból a hód az árvízvédelmi fővédvonalak közelébe szorul. A Tiszán és a Zagyva visszaduzzasztott szakaszán a 30-50 napos árvizek miatt megnő az esélye, hogy az árvízvédelmi töltésbe alakítja ki járatait. A zagyvai töltéseink kis keresztszelvényűek, meredek rézsűvel rendelkeznek, ahol az árvízvédekezés idején kialakított 1-10 m hoszszúságú járatokkal a legkritikusabb időszakban tudja meggyengíteni a védművet, ezáltal vízoldali töltés suvadást okozhat az üreg/járat beomlása, mely gyors lefolyású fővédvonal tönkremenetelt eredményezhet. BETELEPÍTÉS A KÖZÉP-TISZÁN A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖTIVIZIG) működési területén 2004 - 2005 időszakában a LIFE projekt keretében került sor az európai hód visszatelepítésére, mely a Tisza folyón 9 helyszínen 44 egyed szabadon bocsátását jelentette. AZ ÉVEK SORÁN... 2010-2015 között - Gyarapodó problémák 2010. évben már jelentkezett a rendkívüli árvízvédelmi fokozat ideje alatt a jelenlétéből származó vízkárelhárítási probléma. Tiszasüly térségében az egyik töltés keresztirányú gépjármű közlekedését biztosító rámpába ásott üreget egy példány, mely az árvíz idején beomlott. Szerencsére az árvízvédelmi töltésben jelentősebb kár nem keletkezett - akkor. A kihelyezett állomány 2013-évben már gyarapodásnak indult, s a természetes ellenség hiányában - a Győr- Moson-Sopron megyei példák alapján - az Igazgatóság illetékességi területén is a hód állomány gradációszerű egyedszám bővülését feltételezte.
