A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
6. szekció - Vízügytörténet - 19. Dr. Vasas Ferencné - Kőváriné Szabó Erzsébet - Czakóné Czédli Jolán - Czakó András (KÖVIZIG): A vízügyi múlt értékeinek ápolása a Körösök vidékén - A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság épületének története
szlogenhez igazodva posztereket készítettünk. A közvélemény tájékoztatására honlapot szerkesztettünk, ahol az eddig végzett tevékenységünk részletesen nyomon követhető: http://www.kovizig.hu/baratikor/index.php#&panel1-1 A vízügyi múlt értékeinek feltárására irányuló gyűjtőmunkáinkat többnyire a megyei levéltár, a városi könyvtár, az igazgatóság tervtárának és az interneten a közgyűjteményi portálok adatbázisára alapozva végeztük és rendszerint egy pp. előadásban összegeztük. Ezen metodika alapján tártuk fel az egykor fürdőként működő, ma a vízügyi igazgatóság által üzemeltetett, TÁJVIZHÁZ- ként funkcionáló épület és a vízügyi igazgatóság székházának a történetét is. Ez utóbbi gyűjtőmunkánkról az alábbiakban számolunk be röviden, a Magyar Hidrológiai Társaság megalakulásának 100. évfordulóján, a Békés Megyei Területi Szervezet ünnepi rendezvényén, 2017. május 9- én elhangzott „A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság székházának és egykori intézményeinek története” című előadás alapján. A KÖRÖS-VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉPÜLETÉNEK TÖRTÉNETE A Thezarovits-ház Gyula város sajátos hangulatát és városképét máig meghatározza az 1801. évi nagy tűzvészt követően épített egységes, zömében földszintes, csupán néhány emeletes épülettel tagolt polgárházak sora. Az emeletes házak egyikét, a Városház és a Megyeház utca találkozásánál Thezarovits Antal (1. kép) kereskedő és felesége, Fischer Terézia építtették, id. Czigler Antal (3. kép) uradalmi építész tervei alapján. 1. kép Thezarovits Antal 2. kép A Thezarovits ház 3. kép id. Czigler Antal A sarokház bejárata a Megyeház utca felől volt. A város mindennapi piaca 1867-ig itt és a Megyeház utcának erre a térre torkolló részén volt. A Thezarovits ház épületről készített festmény (2. kép) egykor a Takarékpénztár tulajdonában volt, további sorsa ismeretlen. A századfordulón jómódban élő és köztiszteletben álló kereskedőnek a város közelében majorja volt, kereskedett gabonával, fuvarozásra szolgáló lovai, magtárai és olajütő malmai voltak, de fizetett adót mészárszék tartás és szőlőművelés után is. A megyében egyedül ő árusíthatott lőport és lőfegyvert. Az 1800-as évek elején alakultak Gyulán az első ipari vállalatok, 1806-ban alapító tagja volt a „Királyi privilegizált gyulai olaj-farbika társaság"-nak. A jómódú kereskedő idővel eladósodott, de a Thezarovits-ház maradandónak bizonyult, mely átépítések és bővítések után a városnak ma is nevezetes épülete. Az épületben az 1860-as évek elején bérlőként kezdte meg működését egy magán leányiskola és egy takarékpénztár. A
