A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

6. szekció - Vízügytörténet - 19. Dr. Vasas Ferencné - Kőváriné Szabó Erzsébet - Czakóné Czédli Jolán - Czakó András (KÖVIZIG): A vízügyi múlt értékeinek ápolása a Körösök vidékén - A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság épületének története

Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület a Thezarovits testvérektől 1875-ben vásárolta meg épületet, mely 1952-ben az államosítás kapcsán a Magyar Állam tulajdonába került.

Leányiskola

Az 1800-as években az egyházak biztosították az elemi szintű iskolai oktatást. Négy osztályos főelemi iskolát a katolikus egyház üzemeltetett Magyar-Gyulán. Az egyházi iskolák működési költsége az egyház, a földesúr és a város között oszlott meg. A lányok számára a négy elemi szintű oktatást többnyire csak a magániskolák biztosították. Özvegy Budjács Andorné Mihálik Anna 1861-ben nyitott leányiskolát az akkor még a Thezarovits örökösök tulajdonában lévő épület emeletén és itt bérelt lakást saját maga számára is. Erről az 1880-ban tartott népszámlálásról készült, Gyula város Tanácsa Népszámlálási Jegyzőkönyve (4. kép) tanúskodik. Az iskolában a tanulók magyar és német nyelvtan, számtan, történelem és földrajz tárgyakat tanultak, a zene, a rajz és a kézimunka kiemelt szerepet játszott a nevelésükben. Az iskola vezetését 1884-ben Scherer Benedek vette át, aki 1886-ban V. és VI. elemi osztállyal bővítette. Az intézmény, Budjácsné halála után Scherer iskola néven folytatta működését. 1904-ben dr. Nuszbek Sándorné Uzon Mária vette meg az iskolát, aki 2 év múlva azt megszüntette. Gyulán az első állami elemi és az első állami polgári leányiskola 1906-ban kezdte meg működését. Az iskolával kapcsolatos adatok a Békés vármegye népoktatásának története című könyvből (5. kép) származnak.

M

»

gyula város tanácsa

"■>:—t~

#•«—— -1

NÉPSZÁMLÁLÁSI

;v

r.-f

%■/

'"ff"

|

L,--!

1 •

/! //n

JEGYZŐKÖNYV

JL

tf-ijj— A,y~

f //•> y-Ai

/iíf-J. /.-«.— './/.V1,

1

' //»

j

MG

i:r

1 ' f/i*

' fin»;

,/A I

sgH

/>:/ '

■

//•'•/ .

4. kép

Gyula város Tanácsa népszámlálási jegyzőkönyv I. 1880.

Békés vármegye nép ok ta tásán ak története

Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület

Báró Wenckheim László 1861-ben vetette fel egy megyei takarékpénztár létesítésének gondolatát azzal a céllal, hogy az intézmény egyrészt biztosítsa a gazdaközönségnek és az iparos osztálynak a hitelszükségletét olcsó kamat mellett, másrészt takarékosságra