A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

1. szekció - Vízkárelhárítás - 14. Katona Zsuzsa (TIVIZIG): Fejlesztési javaslatok a hortobágyi ártéri öblözet lokalizációjára a 2020. évi lokalizációs felülvizsgálatok alapján

1. Tiszavidéki részöblözet

Főcsatornái

Csatorna(km)

Torkolati vízszállítás (m3/sec)

Királyéri

43,0

3,2

Selypes

6,3

3,3

Árkus

44,5

8,4

Tiszafüredi

19,6

1,7

2. Hortobágyi részöblözet

Főcsatornái

Csatorna hossz (km)

Torkolati vízszállítás (m3/sec)

Hortobágyi

93,0

41,0

Bágy-Szandalik

15,7

4,5

Kadarcs-Karácsonyfoki

42,8

9,4

Sarkadéri-Mérges-Sároséri

28,7

13,1

Kösely

60,9

17,0

1. táblázat. A részöblözetek főcsatornáinak ismertetése (Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság, 1979) Érintett települések az öblözeten belül

Az öblözet túlnyomó részt Hajdú-Bihar megye területére terjed ki, de északon Szabolcs- Szatmár-Bereg, délen pedig Jász-Nagykun-Szolnok megyét is érinti. Települések, valamint több tanya, magán- és állami gazdaság, ipari park és vállalkozás helyezkedik el a területén. (Viziterv Environ Kft., 2020)

Az öblözet kiemelt szennyezőforrásai

A 2020-as tervben az öblözet területén egy esetleges elöntés esetén 10 városban összesen 25 üzem kerülhetne árvízi elöntés alá. Egy esetleges árvíz idején a felszíni vizek veszélyeztetik a települések vízbázisait. (Viziterv Environ Kft., 2020)

LOKALIZÁCIÓ RÉGEN ÉS MOST

Korábbi elöntések és a lokalizációs művek kialakulása

Az első lokalizációs terveket a vízügyi igazgatóságok az 1956-57-es években készítették, melyek kiváltója a felső-dunai árvízkatasztrófa (1954) és a dunai jeges árvíz (1956) volt. (Szlávik, 2020) Ezen árvizek során szerzett tapasztalatok meghatározták a védvonalak fejlesztésének feladatait és egységes tervben való rögzítésüket. (Szlávik, 2013) A VITUKI Hungary Kft. irányításával fejlesztették tovább a terveket, melyeknek a gyakorlati alkalmazásának próbáját az 1970-es Tisza-völgyi árvíz jelentette.

A védekezés során megfogalmazódtak alapvető szakmai igények, melyek egyrészt technológiai fejlesztéseket-, másrészt metodikai, vagy szervezési feladatokat feltételeztek. (Szlávik, 2020) Tápay szerint három csoportba sorolhatjuk az intézkedéseket:

1)A lokalizáció fogalmának kiterjesztése a vésztározásra is megfelelő tározók kialakításával, a Tisza szabályozásáról szóló program a Vásárhelyi Terv, melynek a továbbfejlesztésének egyik kulcs eleme, hogy rendkívüli árhullámok esetén a felesleges vízmennyiséget a Tisza mentén épített árapasztó tározókba engedik. így a kevésbé, vagy egyáltalán nem értékes területeket be lehet vonni a védekezésbe a vizek visszatartása és a lokalizálása céljából.