A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

6. szekció - Vízügytörténet - 14. Dr. Szlávik Lajos (nyugdíjas): 125 éve épült a Fehér-körösön a Gyulai Duzzasztómű

A kézi működtetésű hordalék-leeresztő szegmenstábla alsó vízátbocsátással engedi át a vizet és a hordalékot. A szegmenstábla túlzott nyitása esetén, a duzzasztónyíláson megszűnhet a vízátbocsátás, a tábla automatikusan a küszöbre zár és az érkező vízhozamot a duzzasztónyílásra tereli.

Árvízi helyzetben mindkét nyílásban meg kell szüntetni az elzárást. A duzzasztónyílásban a tömlősgát az érkező vízhozam hatására automatikusan csökkenti a magasságát a tömlő teljes lefektetéséig. A hordalék leeresztő műtárgyban a szegmenstáblát teljesen nyitni kell és felső állásban rögzíteni. Az árhullám levonulása után, a szegmenstáblát zárni kell. A tömlősgát ezután a vízhozam csökkenésével - az automatikus felvízszint-szabályozás segítségével - üzembe lép és tartja a beállított duzzasztási vízszintet.

A korszerűsített duzzasztómű - a tűs gáttal ellentétben - egész évben, így a téli jeges időszakban is alkalmas arra, hogy a duzzasztási szintet tartsa és jóval kevesebb ember is elegendő az üzemeltetéshez.

6. kép. A gyulai duzzasztómű napjainkban

1999-ben a Fehér-Körös tömlős gátas új duzzasztóműve és az Élővíz-csatorna új vízkivételi műve együttesen megkapták a Lampl Hugó díjat. Ezt a díjat olyan vízi létesítménynek, vagy önálló részének létrehozásáért adományozzák, amely tervezési, technológiai, kivitelezési, üzemeltetési és tájba illő esztétikai, környezetbe illeszkedési szempontból egyaránt kimagasló színvonalú.

A duzzasztómű rekonstrukciója idején egy emlékszobát is berendeztek az új kezelőépületben, ahol a tűsgát eredeti terveit, építési naplóit is kiállították. Ugyanitt található a Gyulai tűsgát makettje, melyet Szilágyi Gábor (a vízügyi igazgatóság nyugdíjas gépész technikusa) 1999-ben készített.