A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

6. szekció - Vízügytörténet - 14. Dr. Szlávik Lajos (nyugdíjas): 125 éve épült a Fehér-körösön a Gyulai Duzzasztómű

9. A gyulai duzzasztómű jelentősége

A Tisza-völgy folyóinak csatornázása 1896-ban a Fehér-Körösön, a Gyulai tűsgát építésével kezdődött, majd a 20. század elején folytatódott a Hármas-Körösön 1904-1906-ban létesített Bökényi duzzasztóval és hajózsilippel. (Műszaki állapota miatt 1987-ben üzemen kívül helyezték.)

A 20. század első felében az Alföldön már új vízügyi politikára volt szükség, mely szűkössé vált vízkészleteink fokozottabb kihasználását, többek között az öntözéses gazdálkodás szélesebb körű hasznosítását tűzte ki célul. Az 1930-as évek aszályainak hatására a Tiszántúlon komoly öntözésfejlesztési program végrehajtásába kezdtek az 1937-ben elfogadott öntözési törvény alapján. 1937-1940-ben megépült a Tiszafüredi öntözőrendszer, 1942-ben üzembe helyezték a Békésszentandrási duzzasztóművet és hajózsilipet (épült 1936-1942-ben). Az akkor kezdett program szerves folytatásaként épült meg a Tiszán 1950-1954-ben a Tiszalöki, 1967-1973-ban a Kiskörei vízlépcső, valamint a hozzájuk tartozó főcsatornák és azok műtárgyai.

Folytatódott a Körösök csatornázása is. Megépült 1967-1969-ben a Kettős-Körösön a Békési, 1974-1977-ben pedig a Sebes-Körösön a Körösladányi duzzasztómű. 100 éves üzemelés után a Gyulai duzzasztót tömlős gáttá építették át. így kialakult Európa egyik legnagyobb összefüggő vízgazdálkodási rendszere, a Tisza-Körös-völgyi Együttműködő Vízgazdálkodási Rendszer (TIKEVIR).

A gyulai tűsgát konstrukciójának emlékét egy szabadtéren felállított eredeti eleme is őrzi. A vörösfenyő tűk impozáns térplasztikaként idézik fel a múltat (7. kép).

7. kép. A gyulai tűs gát emlékműve