A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

6. szekció - Vízügytörténet - 10. Kovács Ferenc (KÖTIVIZIG): SZÜLŐFÖLDEM FOLYÓJA - A Hortobágy-Berettyó vízrendszerének fejlődéstörténete

is, a folyót Berettyónak hívják, pedig a mai Berettyó vizei már nem táplálják a várost kettészelő folyót. A korabeli vízrajzi viszonyokról Szűcs Sándor a „Régi Sárrét világa" című írásában ezt olvashatjuk: „Ha a térképet nézegetjük, szemünkbe ötlik, hogy azon a helyen (...) nincs egyetlen falu sem. Így van ez a valóságban is. Nem is települhetett ide falu, mert a múlt század közepéig, amíg szabályozatlan folyóink kényük-kedvükre locsolgatták a földjeinket, ez a kiterjedt lapály volt a Nagysárrét magva. Feneketlen mocsár, amit az utak is messzire elkerültek. A Bakonszegnél medrét veszítő öreg Berettyó vize itt terült szét, és csak Szerep alatt, Bihar, Békés, Jásznagykunszolnok hármas határa táján szorult ismét holmi sekélyes mederbe. De elfért itt még a Tisza vize is! A Mirhó-foknál kiömlő áradást a Kakatér, Mérges, Cinaderék vezette el idáig. A Tiszaszőlősnél partot bontó víz a Tinosdéren, Oktalanlaposán és a Zádoréren jött. A Tiszadobnál kilépő áradást pedig a Hortobágy folyócska szállította."

1. kép. A K-DK-i tájolású Gaszner Lörinc által 1799-ben készített térképen jól látható a medrét vesztett Berettyó és a Hortobágy befolyása a Sárréten keresztül a Berettyó alsó szakaszába

A Berettyó-völgy rendezése

A török hódítás megszűnte utáni a Berettyó völgyében is szaporodó lakosság növekvő igényei miatt újabb és újabb területeket vontak művelés alá. Ezért az 1700-as években több helyen is gátépítésbe, lecsapolásba kezdtek, de ezek a beavatkozások csak helyi érdekeket vettek figyelembe, ezért nem is járhattak sikerrel. (A Mezőtúr környéki beavatkozásokról a Lámpás idei tavaszi számában írtam.) 1784-ben vetődött fel először a Tisza-völgy egységes szabályozásának kérdése, melynek első lépéseként 1816-ban kezdődtek meg az átfogó szabályozást előkészítő térképezések és vízrajzi felmérések. A szabályozás előtti állapotokról, a Körösök és a Berettyó völgyéről 1821- 1823 között Huszár Mátyás vezetésével végeztek teljeskörű felmérést mely alapján 1823-ban elkészült a Berettyó-szabályozás első terve. A cél a termőterület növelése és a termelésbiztonság megteremtésén kívül a további elmocsarasodás megakadályozása, az itt élők és a letelepedni vágyók létfeltételének