A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
6. szekció - Vízügytörténet - 10. Kovács Ferenc (KÖTIVIZIG): SZÜLŐFÖLDEM FOLYÓJA - A Hortobágy-Berettyó vízrendszerének fejlődéstörténete
megteremtése és biztosítása volt. A Berettyó-völgy alsó részének rendezésénél döntő szempont volt, hogy a Bakonszegtől Bucsáig terjedő kb. 45 km hosszú mocsarakkal átszőtt völgyben egy 106 km hosszú, rendkívül kis esésű meder létezett, melyben a rendkívüli költségek miatt is, a mederszabályozást helytelen lett volna megvalósítani. Huszár Mátyás véleménye „a helyi körülmények ismeretében és a mérési eredmények összehasonlításával az alábbiakra lehet következtetni: ha a Berettyó alsó szakaszán rendezik a vízfolyást, ez nem fogja sem a lefolyást elősegíteni, sem a szabályozási munkát célszerűen megrövidíteni. (...) A vízfolyás új medrének kiáradását már a Berettyó Sárrétje előtt meg kell kezdeni és ez esetben a mocsár kiszárítása is megoldható. (...) Ha észak felől megszüntetik az összes Tiszai, dél felől pedig a Nagy-Körösi fokokat és ereket, akkor a mocsárba csak esővíz fog folyni. (...) Eszerint a Berettyó új mederbe kerülne Bakonszeg Örmény-sziget nevű részétől. (...) Szeghalom mellett ömöljék a Körösbe, ahogyan ezt a vízrajzi térkép is feltünteti." Az 1846-ban megindított Tisza-szabályozási munkák jelentősen megváltoztatták a Berettyó-völgy vízviszonyait. 1852-1854 folyamán Tiszadob és Polgár között a töltés megépítésével kizárták a Tisza vizét a Hortobágy-medencéből. A Sárrét tiszai vízpótlása megszűnt. A kialakult helyzetet értékelve megállapították, hogy a „Tisza szabályozása és töltésezése megvédi ugyan a Sárrétet az idegen vizektől, de a Berettyó gyakori áradása saját vizével továbbra is táplálni fogja a mocsárvilágot. A terület művelhetővé tétele érdekében tehát Bakonszeg és Szeghalom között egy csatornát kell ásni, amely a Berettyó nagyvizeit a területről a Sebes Körösbe vezetné, ezáltal nem kaphatna utánpótlást a Sárrét mocsárvilága." A Berettyó szabályozási tervei Bodoky Károly vezetésével készültek. Ez csak általánosságban foglalkozott a Sárrét alatti terület vízrendezésével. A munkálatokat 1854. november 9-én Szeghalom mellett a Bakonszeg-Szeghalom közötti új meder kiásásával, ünnepélyes keretek között kezdték el. A munka megközelítőleg tíz évig, 1865-ig tartott. A Berettyó társulat 1865. május 10-i közgyűlésen jelentették be, hogy az „Ó-Berettyó nagysárréti kiágazása el lett kötve (Bakonszeg), s a Berettyó egész víztömege a nagycsatornába, s ezen keresztül a Sebes-Körösbe be lett kötve." Ettől az időponttól a Berettyó régi medre Bucsapusztától kezdve csak a Hortobágy vizének befogadására szolgált. Hortobágy Berettyó születése Karcagon, 1878-ban a Hortobágy és az egykori Alsó-Berettyó szabályozására megalakult Hortobágy-Berettyó Belvizeket Szabályozó Társulat. Benedek Pál, az Alsószabolcsi Ármentesítő Társulat mérnöke 1879-ben végig szintezte a Hortobágy-Berettyó és a Hortobágy nyomvonalát, majd elkészítette a csatornák terveit, számításokat végzett a levezetendő vízhozamok mennyiségére, az elvégzendő kotrási és töltéserősítési munkákra. Mindennek elvégzésére a társulat nem tudott elegendő hitelt felvenni, ezért a kivitelezési munkálatokat a hitelt is biztosító Magyar Országos Bank végezhette el a Hármas-Körös torkolatától a Szolnok- Békéscsaba összekötő vasúti híd közötti szakaszán.
