A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

6. szekció - Vízügytörténet - 7. Gyalog Gábor - Páli Miklós (NYUDUVIZIG): Vízerőtelepek a Rábán - az Ikervári Vízerőmű

az iparosodás évszázadaiban élték virágkorukat. A malomösszeírások alapján már megközelítőleg 15 400 vízimalom működött az 1890-es években Magyarországon. Meghatározó szerepüket néhol a XX. század közepéig megtartották, - főleg azokon a területeken, ahol az ipari energiaközpontok működtetésére nem álltak rendelkezésre megfelelő kőszén-, lignit- és egyéb fosszilis tüzelőanyag-források, vagy éppen a szállítási infrastruktúra fejletlensége akadályozta a folyamatos energia-utánpótlás biztosítását. A XVI11. századig, majd az azt követően feltárt széntelepeket 1850-től kezdték felhasználni az ipar csillapíthatatlannak látszó energiaigényének kiszolgálására. A hirtelen fellépő általános energiaválság mértékét jól mutatja, hogy a kimerülő szénkészletek mellett a Magyar Királyság területén ekkora már több mint 39 000 km2 erdőterület is elpusztult a gőzgépek üzemének biztosítása érdekében.

Eközben a Zala folyó Zalalövő és Kehida közötti szakaszán még az 1940-es években is mintegy harmincöt vízimalom szolgálta a helyi igényeket. Egymástól egy-két kilométerre, részben alulcsapott vízkerékkel, részben Francis-vízturbinával kiépített hajtással (Gerse 2014).

1. fénykép: A Hencz-malom a Göcseji Falumúzeumban, Zalaegerszegen

(forrás: https://gocsejiskanzen.hu/)

A hazai iparosodás legjelentősebb fordulópontja a vasúti szállításkapacitás növekedésével és a nyomvonalak fejlesztésével érkezett el. A dualizmus időszakában a vasúti hálózat hossza mintegy 3 466 km-re bővült. Az 1873. évre meghétszereződött az áruforgalom, míg az utasforgalom megnyolcszorozódott. 1890-re már csaknem tizenötszörösére nőtt mindkettő. A következetes vasúti fejlesztés magával hozta a magyar ipar több szegmensének nagymértékű fejlődését, amelyet az azt követő évtizedben, Európában kialakuló, általános gazdasági válság sem tudott megfékezni. (Lesz 2015).

A kedvező befektetési környezet megtartása és a versenyképesség fokozása érdekében kiadott ipartámogatási törvények (1881. évi XLIV. törvény, 1890. évi XIV. törvény, 1899. évi XLIX. törvény, valamint, az 1907. évi III. törvény) kedvező alapot teremtettek állami