A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

6. szekció - Vízügytörténet - 1. Dr. Czeglédi László (FETIVIZIG): Bérek és keresetek alakulása a vízügyi igazgatás történetében

BÉREK ÉS KERESETEK ALAKULÁSA A VÍZÜGYI IGAZGATÁS TÖRTÉNETÉBEN Dr. Czeglédi László Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság BEVEZETÉS A vízügyi ágazat - hasonlóan a gazdasági, vagy akár az állami szféra más területeihez - napja­inkban még mindig jelentős humánerőforrás igénnyel bír. A kvalifikált munkaerő megszerzése és megtartása jelentős kihívás a legtöbb szervezetnek, aki munkáltatóként a munkaerőpiacra lép. Nincs ez másként a vízügyi igazgatási szerveknél sem. Bár a humán-erőforrás menedzs­ment tudománya az elmúlt évtizedekben újabbnál újabb módszereket és ötleteket dolgozott ki a dolgozói elégedettség elérésére és a motiváció fenntartására, ettől még igaz, - különösen hazánkra - hogy a bér, illetve a munkáltatótól származó jövedelem mai napig a legmeghatá­rozóbb tényező a munkavállalók kegyeiért folytatott versenyben. Természetesen bármely gazdasági szektorra, szakterületre, vagy önállósult ágazatra jel­lemző lehet, hogy idővel, egy egyedi sajátosságokkal bíró bérrendszere jöjjön létre. Ennek for­málásában általában több minden játszik szerepet, mint például külső és belső tényezők soka­sága, értve ezek alatt a jogszabályi környezet alakulását, a makro- és mikro szintű gazdasági folyamatokat és természetesen az adott terület történeti hagyományait is. A vízügyi igazga­tásban dolgozóként jómagam is úgy ítélem meg, hogy jelentős számú speciális elem alakította és alakítja még ma is az ágazatban megszerezhető béreket és kereseteket. A dolgozat célja tehát nem más, mint röviden áttekinteni a kereseti lehetőségek és a kü­lönböző bérrendszerek alakulását a vízügyi igazgatás történetének különböző korszakaiban. A pusztán megállapító jellegű visszatekintésen kívül fontosnak tartom kritikai éllel vizsgálni a vízügyi ágazatban ma elérhető jövedelmekhez vezető utat. Szintén jelentős figyelmet kívánok fordítani azon sajátos kereseti elemekre, vagy bér jellegű juttatásokra, melyek csak az ágazatra jellemzőek. FOGALMI ELHATÁROLÁSOK A szabatosság kedvéért nagyon röviden szükségesnek érzem néhány, a dolgozatban később sű­rűn előforduló - időnként talán helytelenül szinonimaként is használt - fogalomnak, és a köztük meglévő árnyalatnyi különbségeknek a tisztázását. Jövedelem alatt legtöbbször személyi jöve­delemadó szempontjából a magánszemély által az adóévben bármilyen jogcímen és formában megszerzett bevétel egészét értjük. Tehát ez a kategória túlmutat a munkáltató és munkavállaló relációján, ugyanis jövedelem lehet minden „külső jogviszonyból" származó bevétel. (Munka) bér alatt legáltalánosabban nem mást értünk, mint munkavégzés ellenértékét, a munkáért kapott díjazást. A munkaviszony keretében a munkáltatótól a munkavállalónak ju­tatott pénzösszeg, gyakran nevezik hétköznapi nyelven fizetésnek. A bér több, jogszabály és a munkaszerződés alapján garantált elemből tevődik össze. Az illetmény a közszolgálatban foglalkoztatottak - így a közalkalmazottak, köztisztviselők, szolgálati jogviszonyban állók - díjazásának bevett elnevezése, így leginkább a munkabérrel szinonim fogalom. A kereset leginkább a munkabérrel rokon fogalom, legtöbbször a statisztikai módszertan­ban használt definíció, így különbségtételt leginkább a Központi Statisztikai Hivatal munka­

Next

/
Thumbnails
Contents