A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 25. Szabó Éva - Simonffy Zoltán (FETIVIZIG - Hydrofon Bt.): A Felső-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság vízkészlet-gazdálkodási térségi tervének felülvizsgálata
dohány termesztése sem lehet hatékony öntözés nélkül - és ez már mintegy 120 ezer ha termőterületet jelent. A 17 ezer ha bevallott és a nagyságrendileg 100 ezer ha potenciálisan öntözött terület összehasonlítása is jelzi, hogy nagy valószínűséggel jelentős az engedély nélküli öntözés, és ez főként felszín alatti vízből, „illegálisan" létesített kutakból történik. Az elemzések azt is kimutatták, hogy az engedélyekben szereplő lekötött vízmennyiségek és az öntözött terület nagysága alapján visszaszámított fajlagos vízigények a területi különbségekkel nem magyarázható nagymértékű változékonyságot mutatnak és az átlagos értékek minden növénycsoport esetében lényegesen kisebbek, mint az adott növényfajtára az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) által megadott, a gazdaságos növénytermesztéshez szükséges víznorma, annak mindössze 25-30 %-a (4. ábra). Ha valóban ilyen kismértékű lenne az öntözés, akkor nem teljesítené azt a termésnövelő szerepet, amelyre hivatkozva az öntözéshez szükséges vízigények kielégítését kérik. A vízigények tervezésének bizonytalansága és szisztematikus alulbecslése bizonytalanná teszi a vízkészlet-gazdálkodással kapcsolatos döntések egyik fontos alapját, a vízigények ismeretét. 0,60 re 0J3 'fü 0,50 0,40 0,30 'O 0J3 0) 0,20 > £ 0,10 M 0,00 c. Felszín alatti víz, lekötés szerint AKI öntözési normák tartománya __,1 l. -------II J______ ill !■ J JL - j------... fajlagos vízigény [m3/ha] 0,60 re ÜJ5 ■re 0,50 £ °,4° 0,30 'O ÜJ5 01 0,20 0,10 ‘n 0,00 d. Felszín alatti víz, bevallás szerin: AKI öntözési normák tartománya I | nur lii. 0 # <5? fajlagos vízigény [m3/ha] • szántóföldi kultúrák, • zöldség, kertészet * gyümölcsös 4. ábra. Öntözési vízigények eloszlása fő növénycsoportonként, 2018. évi adatok szerint Tovább növeli a tényleges és az ismert vízhasználatok közötti különbséget, hogy a bevallott öntözési célú felszín alatti vízkivételek átlagosan a lekötött készlet kb. 40 %-át érik el. A száraznedves évek szerinti különbségek ugyan megjelennek a bevallások adatsorában, de az ingadozás mértéke túl kicsi a tenyészidőszak csapadékában tapasztalt különbségekhez képest, ami a vízórák adatainak manipulálására utal. Tehát nemcsak az illegális kutak okozzák a jelentős túlhasználatot, az engedéllyel rendelkezők tényleges vízkivételei is számottevően meghaladják a bevallott értékeket, de még az engedélyezett (lekötött) értékeket is. Ugyancsak nem elhanyagolható a háztáji termeléshez kapcsolódó, szintén nem bevallott vízkivételek becsült mennyisége is. A bevallásokban nem szereplő vízmennyiség a különböző szempontok figyelembevételével 35 és 70 millió m3/év közé becsülhető, a legvalószínűbb érték megközelítőleg 50 millió m3/év. A becslések bizonytalanok, de a jelentős mennyiséget alátámasztja a vízszintsüllyedések alapján (2. ábra) becsült vízkivétel mértéke is. A reális vízigények és a tényleges vízkivételek ennyire bizonytalan ismerete lényegében lehetetlenné teszi az okszerű vízkészlet-gazdálkodást. A változás sürgető feladat és a vízhasználók partneri hozzáállását is igényli. 5
