A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 25. Szabó Éva - Simonffy Zoltán (FETIVIZIG - Hydrofon Bt.): A Felső-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság vízkészlet-gazdálkodási térségi tervének felülvizsgálata
KÖRNYEZETI HATÁS A regionális léptékű talajvízszint-süNyedés a VGT általános környezeti célkitűzésének, azaz a nyírségi felszín alatti víztestek jó állapotának elérését veszélyezteti. A süllyedő talajvízszint tovább rontja a már eddig is jelentősen degradálódott felszín alatti vizektől függő élőhelyek (továbbiakban: FAVÖKO) állapotát is, ami szintén ellentétes a Víz Keretirányelv (továbbiakban VKI) követelményeivel. A kisebb vízfolyások gyakori kiszáradása, a hátsági tározók feltöltési nehézségei jórészt szintén az egyre mélyebbre kerülő talajvíz következményei. A trendszerű talajvízszint-süllyedés egyben azt is jelzi, hogy a vízkivételek meghaladják a vízkészlet utánpótlódásának mértékét, ami nem csupán a környezetvédelem, hanem a vízkészlet-gazdálkodás számára is fenntarthatatlan állapot. A regionális hatások mellett, a vízkivételeknek a szomszédos, nem öntözött területekre kiterjedő talajvízszint csökkentő hatása rontja a talajvíz azon ökoszisztéma szolgáltatását, hogy megfelelő viszonyok esetén öntözés nélkül is képes biztosítani egyes növények tenyészidőszaki csapadékon felüli vízigényét. Egyre gyakrabban lesz érvényes, hogy a talajvízből felvehető többlet már nem elegendő a megfelelő terméseredmény eléréséhez, ami újabb öntözési igényt indukál. És ha az talajvízből történik, csak tovább növeli a problémát. Síkvidéki területen a talajvízből történő öntözés lényegében nem más, mint a növényzet rendelkezésére álló természetes talajvízkészlet koncentrálása az öntözött területre. Következésképpen az öntözött területek előnyösebb helyzete a nem öntözött területek egy részének hátrányosabb helyzetével jár együtt. INTÉZKEDÉSEK Tekintve, hogy a FETIVIZIG csaknem egész Szabolcs-Szatmár-Bereg megye felszín alatti vízkészletéért felel, ezért gondoskodni kell arról, hogy valamennyi ágazat vízigénye fenntartható módon kielégíthető legyen. Mindezt a feladatot annak tükrében kell ellátni, hogy 2027-re el kell érni a VGT-hez kapcsolódó környezeti célkitűzést, a felszín alatti víztestek jó mennyiségi állapotát. Ennek érdekében intézkedésekre van szükség, amelyek főbb csoportjai: • A hasznosítható vízkészleteken alapuló, a környezeti szempontokat is figyelembe vevő szabályozás, valamint a meglévő vízkivételek felülvizsgálata, ellenőrzése, az illegális vízkivételek visszaszorítása. • Víztakarékos vízhasználatok (korszerű öntözési, állattartási és ipari technológiák) támogatása a vízigények csökkentése érdekében. • Felszín alatti vízkészletek közvetlen növelése beszivárogtatással (csapadékvízvisszatartásból, felszíni vízkészletből, tisztított szennyvízből). • Alternatív vízkészletek biztosítása szennyvízhasznosítással, folyók vízkészleteinek kivezetésével vagy szomszédos vízgyűjtőkről történő átvezetésével és ezen keresztül a felszín alatti vízkészletek iránti igény csökkentése. A 2017-ben kiadott VKGTT mind a négy csoportba tartozó intézkedéseket tartalmazott. Az öntözés céljára jövőben rendelkezésre álló vízkészletet (kontingenst) a VGT2-ben szereplő hasznosítható készlet alapján, víztest szinten határozták meg. Az eljárásrend tartalmazott továbbá a FAVÖKO-k környezetébe eső vízigényekre vonatkozó speciális szabályokat. A gyakorlati alkalmazás azonban nehézségekbe ütközött: a VGT2 alapján megállapított kontingensek több térségben kimerültek, a FAVÖKO-k védelmével kapcsolatos javaslatot nem vette át a hatósági gyakorlat. A 219/2004 (VII. 21) Kormányrendelet által előírt igénybevételi határértéken alapuló, a területi változékonysághoz és a készlethiányhoz kapcsolódó társadalmi-gazdasági feszültségekhez jobban illeszkedő kontingensek meghatározása és a környezeti hatásokat érzékenyebben kezelő szabályozás kidolgozása vált szükségessé. 6
