A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 25. Szabó Éva - Simonffy Zoltán (FETIVIZIG - Hydrofon Bt.): A Felső-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság vízkészlet-gazdálkodási térségi tervének felülvizsgálata
érvényes, majd a vízszint stabilizálódott, illetve kis emelkedő trendet is mutatott. Ennek valószínű oka, hogy ezeken az általában magasabb talajvízállású területeken (Szatmári-sík, a Kraszna-Szamos köze és a Beregi-sík Tisza menti része) csak az aszály idején volt szükség jelentős öntözésre, később már nem. A talajvízszint-süllyedést jelző piros és narancssárga körök, illetve a sötétebb alapszín a Nyírség magasabb térszínű részeihez kapcsolódik, ahol a talajvíz mélysége eredetileg is mélyebben volt, emiatt az intenzív növénytermesztés öntözést igényel. Az ismertetett talajvízszint-süllyedés ellenére az adottságokhoz való alkalmazkodás helyett intenzíven növekvő vízigények jelentkeznek, főként az öntözés részéről, amit részben a szárazabb időjárás, részben a VP-hez kapcsolódó fejlesztés generál. FELSZÍN ALATTI VÍZKIVÉTELEK A működési területen a nagy folyók jelentős vízkészlete ellenére a felszíni víz felhasználhatósága korlátozott, ezért a felszín alatti vízkészletekre vonatkozó lekötések értéke 4-szer nagyobb, mint a felszíni vízkészleteké. A FETIVIZIG teljes területére, illetve kiemelt víztestcsoportokra vonatkozó használati arányokat mutatja a 3. ábra. ■ Rekreáció ■ Öntözés ■ Halastó, frissvíz ■ Halastó, feltöltés 50,0 40,0 30,0 £ ;0 1 20,0 10,0 0,0 ■ egyéb ■ ipar ■ állattartás ■ öntözés ■ közüzemi 3. ábra. Felszíni (baloldal) és felszín alatti (jobb oldal) vízkészlet-lekötések megoszlása a használat célja szerint, 2019. szeptember (VKGTT2, 2019) A felszín alatti vizekből történő öntözés jelentőségét jelzi, hogy a lekötött készleteken belül a közüzemi vízellátás mögött - az utóbbi évek megnövekedett vízigényének köszönhetően - ez a második legnagyobb érték. A korlátozott készlettel rendelkező területeken a konfliktus lehetősége elsősorban a legnagyobb igénylő, vagyis jelen esetben a közüzemi vízellátás és a legnagyobb fejlesztő, az öntözés között alakulhat ki. A közüzemi és az öntözési célú vízkivételek mellett számottevő és szintén intenzíven növekvő igény jelentkezik az állattartás és a kapcsolódó feldolgozóipar részéről. A talajvízadatsorok elemzésének fontos következtetése, hogy a meteorológiai viszonyok mellett a bevallott vízkivételek, sőt a lekötött vízkészletek sem magyarázzák a tapasztalt vízszintváltozásokat. Emiatt a VKGTT2 keretében több szempontból is értékelni kellett az öntözési adatok megbízhatóságát. Az engedélyben szereplő öntözött területek nagysága (felszíni és felszín alatti vízkészletekből együtt) 2019-ben kb. 17 ezer ha volt, ami az összes mezőgazdasági terület mindössze 5,5 %-a, és lényegesen elmarad még a zöldségfélék, takarmánynövények és gyümölcsösök kb. 50 ezer ha-os területétől is, amelyek termesztése ezen a területen öntözés nélkül alig elképzelhető. Ezenkívül a klimatikus adottságok és különösen az utóbbi években egyre gyakrabban előforduló aszályos periódusok miatt a kukorica, a napraforgó, a repce és a 4
