A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 22. Dr. Nagy Gábor (DDVIZIG): A vízkészlet-gazdálkodási modellezés ágazati tapasztalatai
box modellel van dolgunk. Egy numerikus modell jósága nagyban függ a vizsgált objektumok fizikai tulajdonságaitól és a modellben lejátszódó folyamatok komplexitásától. A numerikus modellezés bevett eljárás azokon műszaki és természettudományos területeken, ahol az összetett kérdésekre próbálunk megoldást és válaszokat találni predikciós modellek használatával (Rajkai 2001, Nagy et al. 2016, Liptay 2018, Liptay 2019). Ebből következik, hogy egy modellrendszer bonyolultsága megköveteli, az összetett modellstruktúra felépítését, amely során a modellbe így az egyes részmodellekbe is egyszerre kerülnek bele fizikai, konceptuális vagy empirikus elemek. A cikk célja az Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóságon üzemeltetett vízkészlet-gazdálkodási modellek bemutatása a Karasica és Fekete-víz vízkészlet-gazdálkodási modellek alapján a 2022 január 15 - április 30 terjedő kisvizű időszakra. Nullhipotézisem szerint, a különböző veszteség beállítások (mint pl. Manning-féle érdességi paraméter, kezdeti és maximális veszteség paraméterek) változtatása, szignifikáns hatással bír a modell futtatás eredményére. ESZKÖZÖK ÉS MÓDSZEREK A mintaterület bemutatása A modellezett területek a Fekete-víz (Pécsi-víz kivételével) és a Karasica vízfolyások dombvidéki vízgyűjtő területe (1. ábra). A Fekete-víz a Nyugat-Mecsek és a Zselic területéről gyűjti össze a vízfolyások vizeit. 1460 km2 területű. Főbb részvízgyűjtői Almás-patak, Gyöngyös-patak, Bükkösdivízfolyás. Területén 44 völgyzárógátas tó, tórendszer található, víz duzzasztások száma 23. Jellemző vízhasznosítás a tavas vízhasználatok. A Karasica a Kelet-Mecsek, Geresdi-dombság és Villányi hegység északi területéről gyűjti össze a vizeket. 650 km2 területű. Főbb részvízgyűjtői a Villány-Pogányi-vízfolyás, a Vasas-Belvárdi-vízfolyás és a Karasica területén 41 darab völgyzárógátas tó található. Mindkét területet nedves kontinentális éghajlat jellemez, amelyet az adott évben domináló éghajlati hatás módosít. A másodlagos csapadék csúcsok alapján óceáni kontinentális vagy mediterrán hatás lehet. A területre a magyarországi éves csapadékösszeget meghaladó csapadék hullik 680 -700 mm mennyiségben. A 2021. száraz év a sokéves átlaghoz képest, az éves csapadékösszeg 600 mm volt. A modellezett időszak alatt átlagosan a Karasica vízgyűjtőjére 60,7 mm, a Feketevíz vízgyűjtőjére 107,2 mm hullott. A mintaterületekre általánosan jellemző, hogy a feltalajt (0 - 30 cm) döntően vályog, agyagos vályog fizikai féleség alkotja. Különbség a Fekete-víz és a Karasica mintaterületek között, hogy a Fekete-víz modellterületén Belső-Somogy és az Ormánság területén homok és homokos vályog is előfordul. A Fekete-víz vízgyűjtőjének alsó szakaszára jellemzőek, a heterogén többszörösen rétegezett szerkezetű, alluviális eredetű talajok (Dezső et al. 2019). A genetikai talajtípusok szerint a Karasica vízgyűjtőjén döntően barna erdőtalajok fordulnak elő, míg a völgyekben a nedves térszínekre jellemzően réti talajok találhatóak. A vízjárta és az időszakos víz borítású helyekre réti öntés, a lápos-réti és a fiatal, nyers öntéstalajok jellemzők, amelyek előfordulását a terület mikromorfológiai formái és tájhasználata jelentősen módosítják (Balogh et al. 2012). A Fekete-víz vízgyűjtőjének felső részén a barna erdőtalajok, míg alsó részén réti és csernozjom talajok fordulnak elő a vízfolyások közelében.
