A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 22. Dr. Nagy Gábor (DDVIZIG): A vízkészlet-gazdálkodási modellezés ágazati tapasztalatai

rederkény

Villány

Kátoiy

Belvardgyula

(b)

i U/

írh

N

íV/kL A

i.'Va»»«,. bri

A fff

0

Csertő*^ A

■ i! •

* ' MJ W • ^

Sumony

Két újfalu *

•

Kémes-Cún \

0

10 20 40

Jelmagyarázat

▲ Felszíni vízrajzi állomás ■ Völgyzárógát

▲ Hidrometeorológia állomás --------Vízfolyás

• Duzzasztás

1. ábra Dinamikus vízkészlet-gazdálkodás mintaterületek, (a) Karasica, (b) Fekete-víz

(szerkesztette: Nagy Gábor)

A modellterületeken az erdő, a mezőgazdasági és a település felszín borítások heterogén mozaikos eloszlást mutatnak, amely szerint a modellvízgyűjtők felső szakaszán közvetlenül a forrásvidékeken és a völgyekben erdővel borítottak, míg a völgyek közötti részek mezőgazdasági hasznosításúak. A vízgyűjtő közép és alsó szakaszán közvetlenül a vízfolyások mentén rét/legelő felszín borítás jellemző és a mezőgazdasági felszínhasználat dominál (Lóczy et al. 2016). A vízgyűjtő területekre a vízvisszatartás és a beszivárgás hatásai erősebbek a felszíni lefolyáshoz képest. A növénytársulások és a tájak antropogén átalakítottsága az erősen átalakított (polyhemerob) kategóriába tartozik (Csorba et al. 2018).

Vízkészlet-gazdálkodási modell

A vízkészlet-gazdálkodási mérleg egyenlete a vízkészlet-gazdálkodási modellezés alapja. A numerikus modellek a vízháztartási egyenlet alapján számítják ki a ki- és a befolyási pontokon a vízforgalmat egy adott vízgyűjtő területén (Stelczer 2000, Szlávik 2019).

A vízháztartási egyenlet a következő:

P - RH = ET + R + I ± DS

ahol P: a csapadék [mm]; ET: az evapotranszspiráció [mm]; R: a felszíni lefolyás [mm]; RH: a felszíni hozzáfolyás [mm]; I: a felszíni beszivárgás [mm]; és DS: a természetes vízkészletváltozás [mm].