A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 20. Maizl Gábor - Koch Gábor - Király Zsolt (ADUVIZIG): Belvízcsatorna hidraulikai modellezése
BELVÍZCSATORNA HIDRAULIKAI MODELLEZÉSE Maizl Gábor - Koch Gábor - Király Zsolt Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság KIVONAT A tanulmány kitűzött célja, hogy az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság vagyonkezelésében lévó' Duna-völgyifó'csatorna szakaszának egy részén elősegítse a vízszint előrejelzési munkák elkészítését. A közeljövó'ben az öntözéses gazdálkodás elterjedése miatt a vízügyi igazgatóságoknak egyre nagyobb figyelemmel kell lennie a kialakuló vízszintekre. Az 1D hidrodinamikai modell a vízszintek előrejelzéséhez került vizsgálat alá, hogy hasznos eszköze lehet-e a jövó'ben az üzemirányításnak. Az eredményekből látszik, hogy két üzemállapotot vizsgálva a belvízi idó'szak állapotai generálhatók nagyobb biztonsággal. A nyári idó'szak - amely a vegetáció és a mezó'gazdaság szempontjából meghatározó idény - során feltételezhetó'en a csatornában kialakuló növényzet hatására nehezebben végezhető' el. Az eredményekből az a konklúzió vonható le, hogy amennyiben az üzemirányításhoz HECRAS modellt kívánunk felhasználni, úgy a késó'bbiekben valamilyen súllyal figyelembe kell venni a növényzet eltávolításának, valamint annak újra megjelenésének hatását és időbeli megjelenését. Ezen további finomítások elengedhetetlenek, annak érdekében, hogy a pontosabb képest kaphassunk egy-egy vízhozam bevezetését követó'en kialakuló vízszintekró'l. BEVEZETÉS A 2000-es évek elején, illetve az azokat megelőző évtizedben is számos nagy volumenű ár- és belvíz veszélyeztette a Duna menti településeket. A régebben belvízcsatornákként ismert vonalas létesítmények azonban napjainkra több funkciót is ellátnak. A jelenleg megfigyelhető kormányzati törekvés egyértelműsíti az öntözéses gazdálkodás kulcsszerepét is. így a belvízi üzem mellett egy újabb fontos funkciót is el kell látnia a csatornahálózatnak. Ennek megfelelően a vízszolgáltatásért felelős szervezetekre és a mezőgazdasági vízszolgáltatásban résztvevő vízszolgáltató művekre jelentős feladat hárul. E feladatok körében a biztonságos üzemelés, fenntartás mellett az előremutató vizsgálatok, tanulmányok megléte is szükségszerű, melyek a jövőbeli fejlesztések alapját képezhetik. Jelen tanulmányban az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévó, a vízszolgáltatásban és belvízlevezetésben is szerepet játszó Duna-völgyi-főcsatorna (DVCS) szakasz vizsgálatára kerül sor. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a DVCS egyes szakaszain rendkívül fontos, hogy gyorsan, megbízhatóan és pontosan be tudjuk állítani az üzemi vízszinteket. A 21. században segítségünkre van több, különböző számítási és modellezési lehetőség is, amelyekkel könnyedén hidrodinamikai vizsgálatokat végezhetünk. A belvízi és a nyári (öntözési) üzem alatt is tisztában kell lennie a vízkormányzásért felelős vízügyi szakembereknek, hogy a kívánatos vízszint beállításához, milyen zsilipnyitásokat, illetve zárásokat kell végrehajtaniuk. Tisztában kell lenniük azzal, hogy mekkora vízhozamot kell szállítani az adott csatornának az üzemvízszintek kialakulásához. Egy számítási sorozat, modell készítése az adott döntéseket nagyban elő tudja segíteni. Egy jól felépített modell azonban az ismertetett feladat megoldásán túl alkalmas lehet további üzemállapotok elemzésére, egyes beavatkozások hatásainak nyomon követésére, valamint segítséget nyújthat az adott létesítmény üzemirányításában. A vizsgálat során egy csatornaszakasz hidrodinamikai vizsgálata kerül végrehajtásra, két különböző üzemállapot kalibrálása és validálása készül el a hozzájuk tartozó eredmények kiértékelésével. ELŐZMÉNYEK A Dél-Duna-völgyi vízrendszer kialakítása az 1900-as évek elején kezdődött a Duna-völgyi-fócsatorna megépítésével. Bár a csatorna megépítését számos tényező befolyásolta, végül 1929-
