A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 20. Maizl Gábor - Koch Gábor - Király Zsolt (ADUVIZIG): Belvízcsatorna hidraulikai modellezése

ben készült el teljes terjedelmében. A kivitelezést a kezdeti időkben kézi erővel (kubikus munkával) végezték, majd 1915-től a gépi földmunkák is megkezdődtek.

1. kép. Kubikus munka (Forrás: Magyar Néprajzi Lexikon)

A vízrendszer fejlesztése kezdetben a területek lecsapolását céloztak ám az egyre fokozódó vízigény a vízszolgáltatás lehetőségeinek megteremtése felé mozdította a rendszer üzemeltetéséért felelős vízügyi igazgatóság, illetve vízügyi társulatok figyelmét. Ennek megfelelően a rendszerfejlesztés az 1950-60-as évektől már a mezőgazdasági vízszolgáltatás irányában haladtak tovább. A rendszer kialakítása napjainkban lehetővé teszik, hogy a Duna-völgyi területeken belvízlevezetési üzemet és vízszolgáltatási üzemet is ellássanak.

AZ ÉRINTETT TERÜLET, A CSATORNA BEMUTATÁSA

A tanulmány során alapvető szempont volt egy reprezentatív csatorna kiválasztása, amely az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság üzemeltetése szempontjából meghatározó jellegű. Az öntözési igények, valamint a belvíz levezetés fontosságát figyelembe véve a Duna-völgyi-főcsatornára esett a választás.

A táj leírása

A Duna-völgyi főcsatorna a Dél-Duna-völgyi vízrendszer egyik meghatározó csatornája, az ADUVIZIG működési területét Kunpeszérnél éri el, majd onnan É-D-i irányban tovább haladva Bajánál a torkolati szivattyútelepen keresztül jut el befogadójáig, a Dunáig. A csatorna Kunpeszértől Bajáig tartó 117 km-en keresztül tartó útján számos mellékcsatornának biztosítja ökológiai, vízhasznosítási vagy akár rekreációs vízigényét. Kettősműködésű csatornáról révévén szó a 2000-es évek nagy belvíz eseményeinek mentesítésében is jelentős szerepe volt.

A csatorna magassági szempontból két tájegység határán fekszik. Az egyik a Duna és a Dunavölgyi-főcsatorna között elterülő mély fekvésű, csatornákkal szabdalt völgyi rész. Területe sík, lejtése déli irányú. A csatornától keletre, magasabb térszínnel jellemezhető terület az ún. hátság. Látképében homokdombok mocsarak jellemzőek. Vízlevezetése a DVCS irányába mutat. A vízgyűjtőre hulló éves átlagos csapadékmennyiség megközelítőleg 600 mm. A csapadékok éves eloszlásában azonban az elmúlt évtizedekben jelentős különbségek mutatkoznak, egyre