A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 19. Macher Gergely Zoltán - dr. Kozma Katalin - dr. Giczi Zsolt - dr. Koltai Gábor (SZIE): A talajnedvességi-állapot szezonális változásainak vizsgálata négy szigetközi mérőhelyen
vízmennyiséget talajnedvességnek nevezzük. A mezőgazdasági növénytermesztés szempontjából a talajnedvességet két megkülönböztetett vízmennyiség képviseli: szabadföldi vízkapacitás és holtvíz. Az egyes vizsgálati körülmények között megkülönböztetjük a szabadföldi, a maximális és a minimális vízkapacitás mértékét, mely utóbbi kettőt laboratóriumi körülmények között lehet megállapítani (1. táblázat). Vagyis, a talaj nedvességtartalma annál nagyobb, minél kisebbek a talaj szemcséi, de fontos azt is megjegyezni, hogy a nedvességtartalom a talajfajtáktól és a rétegzettségtől is függ. A talajnedvességet képviselő másik vízkategória inkább a talaj-víz-növény kapcsolatrendszerben játszik meghatározó szerepet növényélettani szempontból. Ugyanakkor a holtvíztartalom fogalmának megértéséhez megkülönböztetik még a hasznosítható vízmennyiséget is. Fizikai talajféleség Szabadföldi vízkapacitás Hasznosítható (diszponibilis) víz Holtvíz Hasznosítható (diszponibilis) víz Holtvíz Térfogat% A szabadföldi vízkapacitás %-ában Homok 10 8 2 80 20 Vályog 31 16 15 51 49 Agyag 46 13 33 28 72 1. táblázat. A szabadföldi vízkapacitás, a diszponibilis víz és a holtvíz különböző talajokban Forrás: Stefanovits et al. 1999 alapján, saját szerkesztés 2.2.2. A talajnedvesség és a vízháztartási mérleg Egy adott talaj vagy talajmetszet vízháztartásának meghatározása a víz összehasonlító alapon történő mérlegelésének módszerével történik. Vagyis, ha számszerűsítjük az input (beáramló/bejövő) és az output (kiáramló/kilépő) vízmennyiségek mértékét, akkor azokat aktív és passzív tényezőkre is tudjuk csoportosítani: > aktív tényezők/befolyás komponensei: csapadék, felszíni hozzáfolyás, felszín alatti hozzáfolyás, antropogén import (bevezetett víz, öntözés); > passzív tényezők/kifolyás komponensei: evaporáció + transzspiráció (evapotranszspiráció), felszín alatti elfolyás, felszíni elfolyás, antropogén export (elvezetett víz, vízkivétel, kút); > vagyis a vízmérleg megközelítés alapösszefüggése a hidrológiai egyenlet, mely megemlíti még a tározást is: Befolyás = Kifolyás +/- Tározás (Akkumuláció) > tározás (készletváltozás): a felszín alatti vízmennyiség megváltozása, amely lehet a talajnedvesség, a vízszint vagy a vízhozam megváltozásának eredménye. 2.3. A talajnedvesség fogalom- és tárgyköre A talaj alapvetően porózus szerkezetű és az adott talajtípustól függően alakul az arra jellemző porozitási érték. Ugyanakkor a talajban lévő víz mennyisége egyáltalán nem tekinthető állandónak sem időben, sem pedig térben. Ez a fokozott változékonyság főképp környezeti hatásokra változik, melynek dinamikája és mértéke az adott talajra és az abban uralkodó természetes, féltermészetes és antropogén folyamatok sebességének és irányának eredményeképpen áll elő. A talajnedvesség fogalmát a szakirodalom többféle formában határozza meg.
