A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 19. Macher Gergely Zoltán - dr. Kozma Katalin - dr. Giczi Zsolt - dr. Koltai Gábor (SZIE): A talajnedvességi-állapot szezonális változásainak vizsgálata négy szigetközi mérőhelyen

Boronyák (2018) szerint azt a vízmennyiséget értjük, ami a talaj telítetlen szeletében helyezkedik el, azaz a felszín és a talajvíz szintjei között, ugyanakkor Koltai (2003) a talaj nedvességtartalma alatt a talajban levő víz (pontosabban különböző töménységű és összetételű vizes oldat) menynyiségét érti. A talajnedvesség változása és a változékonyság mértékének meghatározása nélkülözhetetlen a táji folyamatok megismeréséhez (Somlyódy 2011), valamint a használati mód, az esetleges rehabilitációs és a revitalizációs lépések megtervezéséhez (Stanturf et al. 2012). A talajok vízgazdálkodását a bennük tárolható víz mennyisége, annak mozgékonysága (növények általi felvehetősége), valamint a nedvesség térbeli és időbeli változása alapján lehet jellemezni (Stefanovits et al. 1999). A vízpótló beavatkozások sikeres végrehajtásában, a fenntartható ártérhasználatban, illetve annak ökológiai szemléletű kivitelezésében elengedhetetlen a talajnedvesség dinamika eloszlásának ismerete (Koltai et al. 2019). A helyes vízgazdálkodás döntő szereppel bír egy talaj termékenységének megőrzésében, hiszen közvetve vagy közvetlenül meghatározza az adott talaj biológiai aktivitásának mértékét és befolyásolja a termesztett haszonnövény víz- és levegőellátását. A talajnedvességet az különbözteti meg a talajvíztől/kétfázisú talajtól, hogy utóbbiról akkor beszélünk, ha a talajhézagok mindegyikét, vagy legalábbis túlnyomó többségét víz tölti ki, ekkor voltaképpen megszűnik a talaj háromfázisú mivolta. Stefanovits (1999) szerint a talajnedvesség (a folyékony fázis) közvetlen kapcsolatban áll a talaj szilárd és légnemű fázisával, valamint a növény gyökérrendszerével. A talaj termékenységére gyakorolt hatása elsősorban három tényezőtől: a talajnedvesség mennyiségétől, a nedvesség mozgékonyságától és kémiai összetételétől függ.

2.3.1 A talajnedvesség számszerűsített mértékének kifejezése

A talaj nedvességtartalmát több különböző mértékegységekben egyaránt meg lehet határozni. Kifejezhetjük:

Nedvességtartalom tömeg%-ban (m/m%): az adott talajminta szárítás előtti és utáni tömegkülönbözetének és a szárított minta tömegének hányadosa 100 g talajra vonatkoztatva (tömeg %-ban). Legegyszerűbben e módon határozható meg a talajnedvesség mértéke. Nedvességtartalom térfogat%-ban (tf%): a talajnedvesség térfogatszázalékban kifejezett értéke azt mutatja, hogy 100 cm3 talajmintában hány cm3-nyi nedvesség van, mely nedvességtartalom tömeg%-nak és a talaj térfogattömegének (g/cm3) szorzata. Stefanovits (1999) megemlíti még, hogy egyes gyakorlati feladatok megoldásához ismerni kell a talaj mindenkori vízkészlet

ét mm-ben is (0mm). 1 0tf% = 1 mm nedvességet jelent 10 cm vastag rétegben, a 0tf% számértéke egyben megadja a 10 cm vastag rétegben tárolt nedvességtartalmat mm-ben. A nedvességtartalom kifejezhető még m3/ha-ban is.

A talajnedvesség vizsgálatánál további fontos paraméterek még:

Víztelítettségi % (relatív víztartalom%): ez a mutató a talaj levegőellátottságát, azaz a víz és a levegő arányát fejezi ki a talajpórusokban. Ehhez szükséges a térfogat%-ban kifejezett nedvességet az összporozitás %-ában kifejezett értékével hányadost képezni, mely megadja az ún. víztelítettségi mutatót/relatív víztartalmat (VT% vagy RV%).

A talajból növények által felvehető vízmennyiség (Plant Available Water): mennyiségét úgy számítják ki, hogy a teljes potenciális talajnedvességből (telítettség) kivonják a növények hervadási időszakában fellépő nedvességértéket, mivel az ezen kívül jelenlévő nedvességet a talaj annyira leköti, hogy az már nem érhető el a vegetáció számára (Dorigo et al. 2011).