A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 19. Macher Gergely Zoltán - dr. Kozma Katalin - dr. Giczi Zsolt - dr. Koltai Gábor (SZIE): A talajnedvességi-állapot szezonális változásainak vizsgálata négy szigetközi mérőhelyen

le a Szigetközt mintegy 57,6 km-es hosszúságban, míg annak déli határát a Mosoni-Duna jelenti, mely a szlovákiai Oroszvár (Rusovce) és Dunacsún (Cunovo) között ágazik ki a Dunából és 125 kilométer megtétele után Véneknél ömlik vissza a fő folyóba. Mivel a többi folyó nem rendelkezik akkora vízhozammal - és azok is főképp az Öreg-Duna állapotától függenek - azok felszínformáló hatása is csupán töredéke a fő folyóénak. A szigetközi alegység területén 10 db felszíni víztest és 2 db felszín alatti víztest található. A felszíni víztestekből 9 db vízfolyás, míg 1 db állóvíz, melyek a következő vízgazdálkodási besorolások szerint oszlanak meg: folyó (Duna, Lajta), mentett oldali holtág (Lipóti-morotvató), mellékág (Mosoni-Duna felső, Mosoni- Duna középső, Mosoni-Duna alsó, Szigetközi HTVP főág), kettős működésű csatorna (Rét-árok, Szigetközi Mentett Oldali Vízpótló Rendszer) és belvízcsatorna (Szivárgócsatorna) (Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság 2016).

2.2. A talaj vízháztartásának jellemzői és összefüggései

A talajok a szárazföldi növények számára vizet és tápanyagforrást biztosító élőhelyek (Rajkai 2004). A talaj vízháztartása meghatározza a talaj levegő- és hőgazdálkodását, biológiai tevékenységét és - ezeken keresztül - annak tápanyag-gazdálkodását is. Hat a talaj technológiai tulajdonságaira és sokféleségére, meghatározva ezzel egyes agrotechnikai műveletek szükségességét, optimális időpontját, ill. lehetséges időtartamát, gépigényét, energiaszükségletét (Várallyay 2008). Végül meghatározza, hogy a talaj, az ökoszisztéma, vagy a terület a környezet „stresszhatásait" milyen mértékig képes pufferolni, s melyek a tűrési határt meghaladó „terhelés" esetén a talajban vagy a talajjal érintkező felszíni vagy felszín alatti vízkészletekben várhatóan bekövetkező károsodások rövid vagy hosszú távon, az adott területen vagy annak környezetében (Várallyay 1987).

2.2.1. A talajnedvesség és a pórustér viszonya

A talaj szilárd fázisát az ásványi és/vagy élő/holt szerves anyagok együttese adja. A szilárd fázisok közti teret pórustérnek nevezzük, melyet víz (talajoldat) vagy levegő tölt ki. A növényi vegetáció, így a szántóföldi növénykultúra számára is az az ideális arány, ha a pórustér kétharmadát vagy háromnegyedét víz, a fennmaradó tér egyharmadát vagy egynegyedét pedig levegő tölti ki. Amennyiben ez az arány felborul, akkor vízhiány vagy víztöbblet jelentkezik, mely előbbi esetében aszályt, utóbbi esetében pedig belvizet eredményez. A víz- és levegőgazdálkodást alapvetően meghatározza a pórusok össztérfogata és a szilárd fázis között kialakuló különféle méretű hézagok aránya (Stefanovits et al. 1999). Egységnyi talajban, a pórustért alkotó pórusok, azaz a szilárd részek által lehatárolt köztes tér összes térfogatának mértékét összporozitásnak nevezzük. A homoktalajok esetében összporozitási érték 40%-ra tehető, a vályogtalajoké 45%, az agyagtalajoké pedig 55% körüli. Stefanovits (1999) szerint a vízgazdálkodási szempontokat figyelembe véve a szilárd talajszemcsék közti pórusteret az alábbi mérettartományokra lehet felosztani: 0,0002 mm (0,2 mikrométer) alatti, 0,0002- 0,01 mm közötti, 0,01- 0,05 mm közötti és 0,05 mm fölötti. A talaj pórusrendszerét alkotó hézagok alakja közel sem szabályos, így a megadott átmérő-paraméterek csak átlagnak tekinthetők. Stefanovits (1999) úgy fogalmazza ezt meg, hogy a talajpórusokat a velük azonos víztartó képességű, szabályos henger alakú kapilláris csövek átmérőjével jellemezzük. Általános konzekvencia, hogy a nagyobb talajszemcsék között jelentősen több a nagyobb átmérővel rendelkező hézagok kiterjedése, míg ezzel szemben az agyagban jellemzően a kisebb pórustér a jellemző. Akkor és amennyiben a nagyobb pórusokban levegő, a kisebbekben pedig víz van, akkor azt a