A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 19. Macher Gergely Zoltán - dr. Kozma Katalin - dr. Giczi Zsolt - dr. Koltai Gábor (SZIE): A talajnedvességi-állapot szezonális változásainak vizsgálata négy szigetközi mérőhelyen

jellemezze a 2021. évi talajnedvesség alakulását Szigetközben úgy, hogy összehasonlítja a terepi bejárások alkalmával elvégzett pontmérések eredményeit, az 1995 és 2012 közötti Szigetközi Környezeti Monitoring során nyert eredményekkel.

2. SZAKIRODALMI ELŐZMÉNYEK RÖVID ÁTTEKINTÉSE

2.1. A Szigetköz tájföldrajzi tulajdonságai

Magyarország kistájainak katasztere (Dövényi 2010) a következőket írja le a területről: a Szigetköz a Kisalföld nagytájának, azon belül is a Győri-medencének, mint középtájnak Szigetköz nevű kistája (1. ábra). Magyarország területének 0,4%-át, a nagytáj 7,2%- át, míg a középtáj 15,3%-át teszi ki. 395 km2-es területi kiterjedésével Magyarország legnagyobb szigetének is nevezhetjük. Lejtési viszonyait vizsgálva két részre osztható a Szigetköz területe (Felső- és Alsó-Szigetköz). Teljes szárazföldi magassága északnyugaton 115-125 m, délkeleten 110-115 m között van. Legmagasabb pontja Sérfenyősziget mellett található, mintegy 126 m, míg legalacsonyabb pontja Ásványráró mellett helyezkedik el (110 m). Szigetköz két vége Rajka és Vének magasságát vizsgálva 15 m-es térszíni esés tapasztalható, melyből 10 m jut a FelsőSzigetközre, míg 5 m az alsó területekre.

1. ábra. A szigetközi alegység földrajzi elhelyezkedése (Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, 2016)

2.1.1. A szigetközi vízháztartást meghatározó adottságok

Domborzati viszonyok: Szigetköz a Duna kisalföldi hordalékkúpjának gerincén helyezkedik el, ahol a durva szemcseméretű allúviumon legyezőszerűen szétágazó és összefutó fonatos folyószakasz alakult ki. A Duna közvetlen tájalakító hatása az egész Szigetközben, a Mosoni- Dunáig kiterjed (Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 2016). A szigetközi kistáj területét tekintve többségében alacsonyártéri, tökéletes síkságnak tekintendő. A folyószabályozás következtében előálló árvédelmi töltések elkülönítik a területet hullámtérre és mentett oldalra, ahol egyaránt megtalálhatóak az egykori folyómedrek és azok maradványai is, melyek belvízlevezető és vízpótló csatornaként funkcionálnak jelenleg is, másik részük pedig lefűződő mellékág, illetve feltöltött és beszántott területek. A domborzat a területhasznosítást a