A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 18. Lucza Zoltán (FETIVIZIG): A közös magyar-ukrán távmérő rendszer bemutatása
A KÖZÖS MAGYAR-UKRÁN TÁVMÉRŐ RENDSZER BEMUTATÁSA Lucza Zoltán osztályvezető Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság KIVONAT A Közös Magyar-Ukrán Távmérő Rendszer jelenleg 192 db állomásból áll, 142 db hazai és 50 db ukrajnai állomásból. A rendszer közös üzemeltetése Magyarország és Ukrajna határvízi Kormánymeghatalmazottai által jóváhagyott Üzemeltetési Szabályzat alapján történik. A közös rendszer 5 percenkénti gyakorisággal mér vízállás, vízhozam, csapadék, léghőmérséklet adatokat, de a fejlesztéseknek köszönhetően a rendszer tartalmazza talaj- és rétegvíz kutak továbbá szivattyútelepek és zsilipek távmért adatait is. Új elem az árapasztó tározók táblaállás mérése a hozzátartozó vízszintekkel együtt, mely segíti a hidrodinamikai modellek működését. Minden egy rendszerben van, ipari megbízhatóságú folyamatirányító rendszer (ClearScada) biztosítja a komplexitást, ezért szinte bármilyen feladat elvégzésére alkalmas. A rendszer alapja a Tisza-völgyi Üzemirányítási rendszernek is, hiszen az árapasztó tározók nyitásához megfelelő időelőny csak a vízgyűjtő külföldi részén történő változások ismeretében biztosítható. Új kihívás komplex vízpótló rendszerek kialakítása, erre mintapélda a Nyírség vízpótlása című beruházás lesz. A közös magyar-ukrán távmérő' rendszer jelenlegi formájában (Scada folyamatirányító rendszer) 1998 óta, 24. éve üzemel. A kezdeti árvízmegelő'zési céllal készült távmérő' rendszer napjainkra, belvízvédelmi, üzemirányítási, kommunális hulladék és vízminő'ségvédelmi célokat is szolgál. A nagyvizek mellett alkalmas a kisvizek mérésére, vízvisszatartási és vízpótló rendszerek monitorozására és távműködtetésére is. Dolgozatomban a távmérő' rendszer eddigi működését valamint tovább fejlesztési lehetőségeit mutatom be. KULCSSZAVAK: Felső'-Tisza, távmérő', üzemirányítás, árvízvédekezés 1 1. ELŐZMÉNYEK A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságnak a távmérésben és informatikában közel öt évtizedes hagyománya van a mindenkori műszaki, adatátviteli lehetőségeket kihasználva. A fejlesztések elsősorban a távmérő- és az informatikai, hírközlési rendszer bővítésére irányultak, figyelembe a Felső-Tisza heves vízjárását és az ebből adódó magas elvárást a monitoring és előrejelző rendszerekkel szemben. Az állomásokat eleinte főleg az árvízi riasztás szempontjából meghatározó határ közeli mértékadó vízmércékhez telepítették, későbben kiterjesztették a többi folyószakaszra, illetve belvíz öblözetre is. 1968-1986 között 2 db állomás épült, a Tiszán Tiszabecsen és Vásárosnaményban. 1975-1989 között Hydra elnevezésű rendszer működött. Első ütemben három állomás (Szamos Csenger, Túr Garbolc, Kraszna Ágerdőmajor) és a távmérő hálózat központja épült meg, ahová az akkoriban még korszerűnek mondható TPA-70-es számítógépeket telepítettek. A Szamos-Csenger állomást vízminőségi paraméterek mérő műszereket is telepítettek a vízállás, léghő, csapadék és szélsebesség érzékelőkön kívül. Ezek az állomások gyenge hatékonysággal üzemeltek, adatátviteli nehézségek valamint alacsony színvonalú karbantartási és szerelési munkák miatt. A billenőedényes csapadékmérők nem váltak be. Csengerben pedig kudarcot vallott az automata vízminőség-figyelés, a mintavevő csövek és szivattyúk gyors feliszapolódása miatt. Az érzékelők instabilitása és az magas üzemköltség miatt újabb korszerűsítésre volt szükség.
