A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 18. Lucza Zoltán (FETIVIZIG): A közös magyar-ukrán távmérő rendszer bemutatása
1989-1998 között MIKI M80 nevű rendszer működött IBM PC számítógéppel. A rendszer 3fő részből áll: távmérő központ (Nyíregyháza), alközpont (Kisvárda) és a mérőállomások. Itt már javult az érzékelők mérési pontossága: a biNenőtáblás csapadékmérők gyártó által meghatározott pontossága 1mm-ről 0,1mm-re nőtt, azaz tízszeresére nőtt a pontossága, a vízállásérzékelők megbízhatósága és időbeni stabilitása is javult, valamint a távmérő központ folyamatirányító, adatgyűjtő, feldolgozó és megjelenítő szoftverének futtatására használt számítógép 64KByt memóriáról 10GByt-ra nőtt. 1998 után az Intellution/iFix korszerű, számítástechnikai alapú, ipari megbízhatóságú folyamatirányító rendszer fejlesztése indult el, mely jelenleg is tart. 1998-ban a FETIVIZIG kiépítette a jelenleg is működő vízrajzi távmérő rendszert. Kezdetben csak magyar igényeket szolgált ki, 8 db vízrajzi mérőállomást tartalmazott. A rendszer előnye, hogy jóval nagyobb állomásszám mellett korlátlan ideig tárolja az adatokat és 15 percenkét továbbít adatokat a MAHAB adatbázis felé. Az 1998-2001. időszak árvizei meggyőzően bizonyították azt a korábban is ismert tényt, hogy a Felső-Tiszán és mellékfolyóin az év bármely időszakában lehet számítani magas és heves árhullámokra. A vízszint-emelkedések a magyar-ukrán határszelvénynél 12-36 óra alatt elérhetik a védekezés szempontjából kritikus értékeket. Ez a körülmény egyértelműen meghatározza az árvizek elleni védekezés lehetséges megoldásait, és benne az adat-és információgyűjtéssel, tárolással és feldolgozással szembeni követelményeket. E követelményeket helyesen ismerte fel az a magyar kormány-program, mely 2000. évben 100 millió Ft értékű segély keretében Kárpátalján megalapozta a jövőt hosszútávon meghatározó, jelentős lépéseket. Megvalósult a magyarországi rendszerrel egységes, a távmérés és nemzetközi automatikus adat-forgalmazást biztosító URH és mikrohullámú hálózat gerince. A nyíregyházi és az ungvári központot nagy sávszélességű mikrohullámú adatátviteli csatorna köti össze és az adatok kölcsönös továbbítására 5 percenkénti gyakorisággal kerül sor. Kárpátalja területén kiépített vízrajzi távmérő rendszer 11 egységből tevődik össze: Ungvári központ; 8 automata átjátszó állomás: Ungvár (Uzsgorod), Huszt-Rokoszovó, Jávornyik, Plaj, Munkács (Mukacsevo), Alsókalocsa (Kolocsava), Kraszna, Rahó (Rahiv); valamint két vízrajzi állomás: Técső és Huszt. A kárpátaljai vízrajzi távmérő rendszer elemei és működési elve teljes mértékben azonos a magyar rendszerével, így azok együttműködése zavartalan. A 2003. évben 215 millió Ft-os magyar kormánysegélyből megvalósult kárpátaljai fejlesztés keretében - felhasználva a már kiépített hírközlési rendszer, és központ rendelkezésre állását - korszerűsítve lett a Tisza Técső állomás, valamint ezenkívül 11 új vízrajzi távmérő állomás készült. A magyar finanszírozású vízrajzi távmérő rendszer kiépítése mellett 2003. februárban átadtak egy ukrán-német finanszírozású vízrajzi állomást, az Ung folyón Ungváron, illetve elkészült két amerikai (U.S. Geological Survey - USGS) finanszírozású állomás a Latorcán Vezérszálásnál és Szolyvánál. Ezenkívül megvalósult egy EU TACIS projekt melynek keretében további távmérő állomások lettek telepítve a Felső-Tisza vízgyűjtőjére.2000-ben magyar Kormánysegélyből megkezdődött az ukrajnai Kárpátalján a távmérő rendszer kiépítése. A több lépcsős kivitelezést egyéb nemzetközi forrásokból származó pénzügyi források is támogatták. Ennek eredményeként mára 25 db vízrajzi, 11 db meteorológiai és 1 db vízminőségi mérőállomás került telepítésre. A távoli, erősen tagolt hegyvidéki terepen elhelyezett mérőállomások többsége URH rádiós hálózaton keresztül továbbítják a mérési jeleket, ezen kívül használunk műholdas kommunikációt is. A rendszer alkalmas további mérőállomások befogadására, jelenleg is bővítés alatt áll.
