A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 12. Dr. Iritz László - Szalay Miklós - Rátky Éva - Laurinyecz Pál (VIZITERV Environ Kft.): A Tisza-völgy tizenkét havi vízkészlet-gazdálkodási mérlegének modellje

Megjegyzendő, hogy a Tisza vízgyűjtőjében a hazai lefolyás éves részaránya a külföldről érkező mennyiséghez képest 4-10% között változik, és ennek a helyszíni lefolyásnak a nagyobb része a hegy- és dombvidéki vízgyűjtőkön keletkezik. A hazai területen keletkező lefolyás mennyisége a tiszai vízrajzi állomásokon adódó hibaszázalékoknál kisebb.

Vízhasználatok

A vízmérlegmodell vízhasználatokra vonatkozó adatai elsősorban a Vízgazdálkodási törvényben előírt Vízgazdálkodási Adatgyűjtés FEV jelű (korábban OSAP 1694), a felszíni vízkivételekre, vízbevezetésekre, tározásra és vízátvezetésre vonatkozó adatszolgáltatásán alapultak. Valamennyi vízhasználat rendelkezett EOV koordinátákkal, amely alapján a vízkivételek, bevezetések térinformatikai úton a megfelelő vízmérleg egységekhez, vízgyűjtőkhöz, illetve öntözőfürtökhöz hozzárendelhetők voltak (4. ábra).

4. ábra. Vízkivételek és szennyvíz bevezetések a Tisza-völgyben A vízkészlet-gazdálkodási gyakorlat a vízmérleg számításhoz két adattípust használ:

• Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés céljára a havi vízkivétel folyamatos vízsugárban vett értékét (m3/s vagy l/s), amely arra alkalmas, hogy meg lehessen állapítani, hogy adott hónapban a vízelvonás nem jár-e az ökológiai vízmennyiség megsértésével;

• Vízszolgáltató rendszerek teljesítőképességének vizsgálatához a vízkivételnek maximális engedélyezett vízsugár (l/s) formájában adott értékét, amely általában megegyezik a vízkivétel engedélyezett szivattyúkapacitásával vagy gravitációs vízkivétel esetén a vízkivételi zsilip kapacitásával. A maximális vízsugár a feszített vízkészlet helyzetben, aszályos, esetleg vízkorlátozást követelő körülmények esetén a fellépő vízigényeket jeleníti meg.