A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 12. Dr. Iritz László - Szalay Miklós - Rátky Éva - Laurinyecz Pál (VIZITERV Environ Kft.): A Tisza-völgy tizenkét havi vízkészlet-gazdálkodási mérlegének modellje
A vízmérleg adatbázisában jelenleg a FEV adatgyűjtésből származó 2018. évi megvalósult tárgyévi vízkivételek adatai találhatóak a következő kategóriákban: A vízkivételeket a mérleg adatbázisa a következő fő típusokba sorolva tartja nyilván: közmű; ipar; energetika; öntözés; halgazdálkodás; állattartás és egyéb mezőgazdasági tevékenység; rekreáció; természetvédelem. A FEV adatgyűjtés vízhasználatonként tartalmazza az évi összes vízkivételek mennyiségét, de az adatszolgáltatóknak csak mintegy 5-10 %-a tünteti fel a havonkénti vízkivételeket. Ahol az adatszolgáltató nem adott meg havi vízmennyiségeket, ott egy vízhasználat típus szerint differenciált átszámítási táblázat segítségével állítottuk elő a 12 havi mérleghez szükséges értékeket az évi összes vízkivétel alapján kerülnek a vízmérlegbe. Havonkénti vízmennyiség és engedélyezett maximális vízhozam. A hazai vízmérlegszámítási gyakorlat a vízkivételeket két jellemző mennyiséggel veszi számításba: • havi átlagos vízsugár; • engedélyezett maximális vízsugár. A havi átlagos vízsugár a m3-ben adott havi vízmennyiségből volt számítható a hónap másperceinek számával történő osztás révén, az engedélyezett maximális vízsugár általában a vízjogi engedélyben megtalálható és az évenkénti statisztikai adatszolgáltatásokból is kivehető, ennek hiányában az ugyancsak az engedély adatai között szereplő vízkivételi szivattyú kapacitásával helyettesíthető. Egyes vízügyi igazgatóságok gyakorlatában alkalmazzák a napi maximális kivehető mennyiséget is, amely a vízkivételi kapacitástól függetlenül is limitálja az egy napon kivehető vízmennyiséget. A havi átlagos vízsugár a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés részét képező vízmérleg számításban kap helyett, ahol ezen adat alapján kerül megállapításra, hogy sérül-e az ökológiai vízmennyiség. Az engedélyezett maximális vízsugár a havonkénti átlagosnál nagyobb érték és elsősorban a kritikus vízkészlet-gazdálkodási helyzetekben, adott esetben vízkorlátozások alkalmával használatos (pl. szélsőségesen kisvízi időszak, jelentős öntözővíz igények egyidejű előfordulása, a vízkivételek folyamatos maximális kapacitással való üzemeltetése, esetleg a vízhasználatok közötti prioritások figyelembevételével bevezetett vízkorlátozások idején) a vízkészlet, illetve a vízszolgáltatási kapacitások kihasználtságának mérlegelésére. Vízátvezetés A vízmérleg modellben háromféle vízátvezetés jeleníthető meg: a) Regionális szintű vízátvezetések A Tisza-vízgyűjtőn regionális vízátvezetésnek elsősorban a Tiszából a Körös-völgy felé irányuló transzfer tekinthető, amely a Keleti-, Nyugati-, Nagykunsági-főcsatornán és a Tiszafüredi öntöző főcsatornán keresztül valósul meg, de volumene miatt a Jászsági-főcsatornába irányuló vízbeveztést is ide sorolhatjuk. Ide tartoznak továbbá azok a vízügyi igazgatóságok működési területe közötti kisebb átvezetések is, amelyek eredete szintén a Tisza vízkészlete, azonban többszörös átvezetés során jutnak el céljukhoz. (Erre lehet példa a Nagykunsági-főcsatorna keleti ágán keresztül a Hortobágy-Berettyóba, a Hármas-Körösbe, majd onnan a Szarvasi-holtágba, végül a Kákafoki-szivattyútelepen át az ATIVIZIG működési területére irányuló láncolat.) A regionális átvezetéseket az OVF által kiadott vízkészlet-megosztási intézkedések szabályozzák. b) Öntözőrendszerekbe, öntözőfürtökbe irányuló vízátvezetések
