A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 12. Dr. Iritz László - Szalay Miklós - Rátky Éva - Laurinyecz Pál (VIZITERV Environ Kft.): A Tisza-völgy tizenkét havi vízkészlet-gazdálkodási mérlegének modellje
A TISZA-VÖLGY TIZENKÉT HAVI VÍZKÉSZLET-GAZDÁLKODÁSI MÉRLEGÉNEK MODELLJE Szalay Miklós, Rátky Éva, Laurinyecz Pál és dr. Iritz László VIZITERV Environ Kft. KIVONAT A vízkészletek hatékony hasznosítását elősegítő vízmérleg-számításához alkalmas eszköz létrehozása szükségessé vált. Az elkészített és a dokumentumban tömören ismertetett modell jelen formájában egy évre havi bontásban számítja a vízmérleget. A bemeneti oldalon a vízhozamok lehetnek szerint sokévi havi átlagok; meghatározott tartósságú; avagy tényleges értékek; határvízi egyezményekből fakadó vízhozam mennyiségek. A kiadási oldalt alkothatják a vízjogilag engedélyezett vízhasználatok; tervezett beruházások előirányzott vízkivételei; előirányzott rekonstrukciók; valamint vízhasználati statisztikák nyilvántartásokban szereplő értékek. A tizenkéthavi vízmérleg térbeli alapegysége a meder vagy mederszakasz (folyó-, kisvízfolyás- vagy csatornaszakasz, illetve állóvíz), valamint az ehhez tartozó vízgyűjtő (1. ábra). A magyarországi Tisza-vízgyűjtőt a mérleg jelenleg 57 vízmérleg egységre (vízgyű'jtő're, illetve folyó vagy fó'csatorna szakaszra) bontja fel (2. ábra). A vízmérleg 12 hónapra történő' kiterjesztésével felmerülő' kérdés volt, hogy az egyes hónapok vízkészlete miképpen választandó meg. A Vízkészlet-gazdálkodási Munkacsoport - a fentiekben ismertetett megfontolások alapján - 2020. február 13-i ülésén úgy foglalt állást, hogy kísérleti jelleggel minden hónapra annak 80%-os átlagos tartósságú napi középvízhozama képezze a vízkészlet mértékadó értékét. A vízmérlegmodell vízhasználatokra vonatkozó adatai elsősorban a Vízgazdálkodási törvényben előírt Vízgazdálkodási Adatgyűjtés FEV jelű (korábban OSAP 1694), a felszíni vízkivételekre, vízbevezetésekre, tározásra és vízátvezetésre vonatkozó adatszolgáltatásán alapulnak. Különbözó' szcenáriók kerültek modellezésre, feltételezve a vízkészletek esetleges változásait, valamint figyelembe véve a vízhasználat fejlesztési változatait. KULCSSZAVAK: vízgyűjtő', vízkészletek, vízhasználat, vízmérleg, mértékadó értékek, térbeli és időbeli részletezés, fejlesztések és szcenáriók. Bevezetés A tizenkét havi vízkészlet-gazdálkodási mérleg modell kidolgozásának célja az volt, hogy a vízkészlet és a vízigények egyensúlyának megbízható számításán alapuló operatív eszközt biztosítson a Tisza-völgy vízkészlet-gazdálkodásának stratégiai és operatív döntéseihez. A modell segítségével becsülhetők többek között a vízkészletekben várható éghajlati tényezők következtében beálló változások, a vízkészlettel kapcsolatos határvízi egyezmények következményei, illetve a határon túli, de a mi vízgazdálkodásunkat befolyásoló beavatkozások hatása. A rendelkezésre álló vízkészletek értelmezése, számítása, hasznosításának lehetőségei és korlátai folyamatosan napirenden vannak. Az elmúlt években felmerült javaslatok között találjuk a különböző típusú vízhasználatok számára eltérő mértékadó időszakok kijelölését; többek között az aktuális vízkészlet-helyzethez alkalmazkodó vízkivételi engedélyezést. A vízkészletek mind hatékonyabb hasznosítását elősegítő vízmérleg-számításához alkalmas eszköz létrehozása szükségessé vált. Az elkészített és ebben a dokumentumban tömören ismertetett modell jelen formájában egy évre havi bontásban számítja a vízmérleget. A bemeneti oldalon a vízhozamok lehetnek szerint sokévi havi átlagok; meghatározott tartósságú; avagy tényleges értékek; határvízi egyezményekből fakadó vízhozam mennyiségek. A kiadási oldalt alkothatják a vízjogilag engedélyezett vízhasználatok; tervezett beruházások előirányzott vízkivételei; előirányzott rekonstrukciók; valamint vízhasználati statisztikák nyilvántartások stb.
