A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 9. Horváth Gábor - Pál Irina (DDVIZIG): A Dráva folyó medersüllyedés vizsgálata
felső szakasz jellegű, míg a magyar szakasz Őrtilos - Barcs között inkább közép - alsó, míg a Barcs alatti szakasz alsó jelleggel rendelkezik. Az éves középvízhozama Barcson 500 m3, míg Drávaszabolcson 520 m3. A legkisebb vízhozama Barcsnál 137 m3/s, míg a legnagyobb árvízi hozama 3040 m3/s. 2. MEDERANYAG JELLEMZŐK A folyó magyar szakasza két jól elkülönülő részre osztható a medret alkotó szemcseátmérők tekintetében. A belépő szelvénytől Őrtilos (235 fkm) - Vízvár (190 fkm) térségéig a kavics a jellemző mederanyag, Őrtilos - Botovonál (225 fkm) 10-50 mm az átlagos szemcseméret, míg Vízvár térségére inkább a 10-20 mm közötti kavics a jellemző. Barcsnál (152 fkm) a meder vegyes szemösszetételű, a jobbparti horvát részeknél, a szelvény sekélyebb részein, finom kavics, míg a meder közepétől a bal oldal felé közepes és durva homok frakció található 5-0,5 mm közötti mérettel. Drávaszabolcsra (78 fkm) a homok méretek tovább finomodnak és jellemzően 0,35 mm körüliek. A Barcsnál és Drávaszabolcsnál végzett lumineszcenses hordalék vándorlási vizsgálatok alapján (VITUKI 1992) a homokos meder Barcs térségében 2-2,5 m/óra, Drávaszabolcsnál 1-1,5 m/óra hullámbarázda sebességgel vándorol a folyón lefelé. 3. EMBERI BEAVATKOZÁSOK A Dráva esetében is ezek a tényezők jelentősen befolyásolták, befolyásolják napjainkban is a folyó alakulását. A folyószabályozások a Mária Terézia idején kezdődtek és a kanyarulatok átvágásával jelentős hossz csökkenés lépett fel az évszázadok során. A horvát - magyar közös folyószakaszon is komoly szabályozási munkák voltak a múlt század hatvanas éveitől. Ennek következtében Barcsig szabályozottnak tekinthető a folyó. A középvízi medrének szélessége 170 m. A Barcs-Őrtilos közötti területen csak lokális szabályozások voltak, ma is lényegesen szélesebb a közép és nagyvízi meder is. A Dráván 1918-ban épült az első vízerőmű, ezt még további 21 követte az utolsó dubravai erőmű üzembe helyezéséig 1989-ig. Az erőművek a vízjárásra, a hordalékvándorlásra jelentős hatással bírnak napjainkban is. Különösen a legalsó horvát dubravai erőmű (254 fkm) napi csúcsra járató üzemrendje alakítja a napi vízjárást. vízerőmű neve létesítés éve szelvény 1. A Strassen-Amlach 1988 715+700 2. A Paternion 1988 601+200 3. A Kellerberg 1985 590+900 4. A Villach 1984 580+800 5. A Rosserg St. Jakob 1974 554+200 6 A Feistritz 1968 539+400 7. A Ferlasch 1975 530+400 8. A Annabrücke 1981 515+400 9. A Edling 1962 491+600 10. A Schwabeck 1942 474+600 11. A Lavamünd 1944 468+500 12. Sz Dravográd 1943 451+600 13. Sz Vuzenica 1954 439+500 14, Sz Vuhred 1956 426+300 15. Sz Ozsbalt I960 413+700 16. Sz Fala 1918 405+100 17. Sz Mariborszk 1948 389+500 18. Sz Zlatolicje 1948 283+600 19. Sz Formin 1979 353+000 20. H Varasd 1975 302+000 21. H Csakovec 1982 278+000 22. H Dubrava 1989 254+000 A: Ausztria. Sz: Szlovénia: H: Horvátország 1. táblázat Dráva folyó vízerőművei
