A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 9. Horváth Gábor - Pál Irina (DDVIZIG): A Dráva folyó medersüllyedés vizsgálata

A folyón 1982-2011 között történt ipari és folyószabályozási célú homok és kavicskitermelés a magyar és horvát területeken főleg a Barcs feletti szakaszokon. Az évtizedek alatt összesen kavicsból 2 657 970 m3-t termelt ki a magyar fél, míg a horvátok 3 071 820 m3 kavicsot és 562 649 m3 homokot emeltek ki. A Dráván 2011-től tilos a mederanyag kitermelése.

4. ELEMZÉSEK

A Dráva medrének változását a folyón lévő vízmércék adatai jól követik. Az elemzések alapja ezért az Őrtilos, Barcs, Szentborbás, Drávaszabolcs vízrajzi állomások vízállás-vízhozam adatsorai az 1970-2021 évek közötti időszakra.

4.1 Vízhozamok elemzése

A meder változása, jelen esetben süllyedése a hordalékcsökkenés mellett a vízhozamok csökkenéséből is következhet. Ennek kizárására a vízhozam adatsorok elemzése ad választ. A barcsi és drávaszabolcsi állomások 51 éve adatsorát elemezve jól látszik, hogy a folyón csak a nagyvizek trendje csökkent, míg a közép és kisvízhozamok inkább némi emelkedést mutatnak.

Hasonló a Drávaszabolcsi adatsor trendje is. Ezek alapján kijelenthető, hogy a folyón a nagy árhullámok ritkábban fordulnak elő, viszont a középvizek és kisvizek tekintetében a vízhozamok stabilak, kiegyensúlyozottak, sőt némi emelkedés is érezhető.