A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 9. Horváth Gábor - Pál Irina (DDVIZIG): A Dráva folyó medersüllyedés vizsgálata

A DRÁVA FOLYÓ MEDERSÜLLYEDÉS VIZSGÁLATA

Horváth Gábor - Pál Irina

Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság

KIVONAT

A folyók medrének alakulása-változása több tényezó'tó'l függó' folyamat. Fontos szerepet játszik a meder anyaga, az esésviszonyok, a vízgyűjtő' alakja, a kanyarulati jellemzők, jégképzó'dési hajlam, az emberi hatások pl. szabályozások, eró'mű'vek, kavicskitermelés. A mederváltozás mértékének vizsgálata e jellemzők rövid ismertetésével, illetve a hordalékmérések, a vízállás, vízhozam adatsorok elemzésével készült. A Drávára három jelentó's hordalékkal kapcsolatos tanulmány született az elmúlt 20 évben. Az elsó' 2003-ban, a VITUKI-s anyag feldolgozta a hatvanas évek végétó'l rendelkezésre álló mérések adatait, illetve az akkor végzett mérésekkel aktualizált. A 2012- ben a bajai Eötvös József Műszaki Fó'iskola által készített anyag az idóközi méréseket értékelte, illetve folytonossá tette a morfológiai adatokat. A harmadik BME-s tanulmány a 2019-ig végzett mérések anyagával egészítette ki a korábbi anyagokat. A hordalék elemzési tanulmányok a DDVIZIG vízrajzi egységének ezen idó'szakban végzett hordalékméréseire alapozódtak. A dolgozat e tanulmányok, illetve a Dráva elmúlt évtizedek jellemzó' hidrológiai és geometriai adatait felhasználva vizsgálta a folyó medrének alakulását.

KULCSSZAVAK: mederanyag, emberi beavatkozások, vízállástrend, vízhozamgörbe, keresztszelvény

1. A VÍZGYŰJTŐ RÖVID JELLEMZÉSE

A Dráva folyó az olasz Dolomitokban ered és öt ország területének egy-egy részéról vezeti le a lehulló csapadékok vizét a dunai torkolatáig, a horvátországi Almásig.

A körülbelül 40 000 km2 vízgyűjtó területű folyó 700 km hosszal rendelkezik. Az 1700 -as évek közepén (Mária Terézia idején) jelentós mappációs, majd folyószabályozási munkák indultak el, amiknek hatására nagymértékben lerövidült a medrének hossza. Az elsó vízerómű 1918- ban, az utolsó 1989-ben létesült. A két idópont között további 20 db épült, a 22 létesítmény tározó kapacitása 458,6 millió m3. A vízjárását alapvetóen az Alpokban lejátszódó hidrológiai események alakítják, amit az eróművek üzemrendje jelentósen befolyásol. Az árhullámok általában a nyár eleji az Atlanti óceán felöl, illetve ósszel a Földközi tenger felöl érkezó mediterrán ciklonok hatására alakulhatnak ki. A Dráva olasz, osztrák, szlovén szakasza hegyvidéki,