A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 7. Fekete Árpád - Keve Gábor (NKE): A villámárvíz kockázatának becslése sztochasztikus modellel
A Dél-Dunántúlon, illetve Pécs környékén az utóbbi évtizedben több alkalommal is voltak villámárvíz jellegű árvízi események (Hegedűs és társai 2013). A Dél-Dunántúl egyik legpusztítóbb hirtelen árvize 2010. május 15-17-én következett be, mivel a Mecsek felett egy heves, intenzív csapadékesemény alakult ki. Május 17-én Pécs-Meszes városrész utcáin árvíz vonult le, több házat és utcát megrongálva, míg Csikóstőttősön 65 embert telepítettek ki és a fő közlekedési utat több napra lezárták. A Bükkösdi-víz árvize 1987. június 27-én elsodort számos házat és a vasúti töltés egy szakaszát Hetvehelyen, a Nyugat-Mecsekben, amikor 6 óra alatt 71-88 mm csapadék hullott (Eszéky 1987). Meg kell említeni, hogy a Bükkösdi-völgy felső szakaszán található települések többször is elöntésre kerültek, amióta különféle feljegyzések a rendelkezésünkre állnak. Ezekkel összefüggésben a lehetséges villámárvizek valószínűségeinek számításához, azaz a kétváltozós Markov modell bemutatásához a Bükkösdi-víz példáját választottuk ki. A Bükkösdi-víz területi elhelyezkedését és egy nagyvíz idején Hetvehelyen készült képét mutatja a 2. ábra. Gödrei-v. $ £ Mecsek és Tolna- Baranyai-dombvidék menti-s 2. ábra. A Bükkösdi-víz területi elhelyezkedése és egy kép nagyvíz idején Hetvehelyen (fotó: Balatonyi L.)
