A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 7. Fekete Árpád - Keve Gábor (NKE): A villámárvíz kockázatának becslése sztochasztikus modellel
A VILLAMARVIZ KOCKAZATANAK BECSLESE SZTOCHASZTIKUS MODELLEL Fekete Árpád, Keve Gábor adjunktus docens Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar KIVONAT Éghajlatunk változásával egyre gyakoribbá válnak a heves lefolyású és súlyos következményekkel járó időjárási események, melyeket nehéz előre megjósolni. Ilyenek például az intenzív konvektív csapadékesemények is, amelyek a hegy- és dombvidékeken hirtelen árvizet okoznak. Ezt a jelenséget a nemzetközi szakirodalom villámárvíznek (angolul flash flood) nevezi. Ennek következtében Magyarországon egyre fontosabbá válik a hegy- és dombvidéki folyók, patakok árvizeinek a vizsgálata, modellezése. A Dél-Dunántúlon, illetve Pécs környékén az utóbbi évtizedben több alkalommal is voltak villámárvíz jellegű árvízi események. Ezzel összefüggésben a Bükkösdi-víz példáján mutatjuk be számítási modellünket a villámárvíz kockázatával kapcsolatban, mivel erre a vízfolyásra egyidejűleg rendelkezésünkre álltak a vízhozam és a csapadék adatok. A sztochasztikus modellünk a kétváltozós Markov-láncokat használja a vízhozam adatok előrejelzésében. A Markov-láncokat erre a célra már az 1960-as évektől használták. Alkalmazásuk nagy előnye, hogy az adatsorokra legjobban illeszkedő valószínűségi eloszlások nélkül is kiszámíthatók az adatsorokkal kapcsolatos események valószínűségei a jövőre vonatkozóan. A csapadék és a vízhozam egyidejű szerepeltetése a láncban, mint kétváltozós Markov-lánc csak az 1990-es évektől jelenik meg az árvizek sztochasztikus megközelítésében. Magyar nyelvű szakirodalomban eddig nem olvashattunk erről a módszerről és alkalmazásáról, ezért célunk ennek a valószínűségszámítási modellnek a szemléletes bemutatása és alkalmazása egy hazai vízfolyás (Bükkösdivíz) vízhozam adatainak előrejelzésében. KULCSSZAVAK: Villámárvíz, sztochasztikus folyamat, kétváltozós Markov-lánc, kategorizáció, K-közép algoritmus bevezetÉs A klímaváltozással kapcsolatos kutatások alátámasztották, hogy a jövőben az extrém csapadékesemények gyakorisága várhatóan megnövekszik, vagyis a rövid időn belül, hirtelen nagy menynyiségű csapadék hullása valószínűbbé válik (Bartholy és Pongrácz 2005). A nagycsapadékok következtében kialakuló villámárvizek mind gyakoribbak nem csak világszerte, de Magyarországon is. A legjelentősebb villámárvizek az Északi-középhegység és a Dunántúli-dombság, kiemelten a Mecsek területéhez kötődnek (Czigány és társai 2013). Szemléletesen mutatja ezt a Magyarország Nemzeti Atlaszában közreadott villámárvíz-veszélyeztetettségi térkép (1. ábra). 1 1. ábra. Villámárvíz-veszélyeztetettség Magyarországon (Kocsis 2018)
