A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 6. Farkas Dávid - Hajnal Géza (BME): Az Esztergomi Bazilika környezetének hidrogeológiai vizsgálata
EREDMÉNYEK A vizsgálati eredményeinket két szakvéleményben (Hajnal 2017, Hajnal et al. 2020) is részletesen ismertettük, viszont jelen fejezetben csak azokat mutatjuk be, melyek hasznos információkkal szolgáltak. Kutak hozama 2017. december 6-án mindkét kútba beépítettünk egy-egy Dataqua típusú, nyomás alapon működő regisztráló műszert, mely folyamatosan mérte a kutakban kialakult vízszintet. A mély kútban üzemelő automata szivattyú bizonyos vízszint elérésekor bekapcsol (144,15 m B. f.), majd leáll (143,90 m B. f.), így kb. 25 cm-nek megfelelő vízoszlopot távolít el egyszerre. Erre naponta négy-öt alkalommal került sor. A kút hozamát ezekből a kis, részleges leszívásokból is ki lehet számolni, viszont ennél pontosabb eljárás, ha a kutat teljesen - a szivattyú szerkezeti magasságáig - leszívjuk. A mély kút első próbaszivattyúzására a Dataqua műszerek telepítésének napján sor került, kb. 1,3 m szintcsökkenést eredményezve. A 3. ábrán látható, hogy a visszatöltődés egyenletes volt és közel 43 órán keresztül tartott. Ebből a vízadóképességet kiszámolva 0,39 l/min-et kaptunk. A visszatöltődést követően a szivattyú ismételten szintkapcsolással üzemelt, ezt jelenti a sok kisebb, hirtelen vízszintcsökkenéssel járó esemény az idősorban. A 14 darab kis leszívásból meghatározott átlagos hozam 0,53 l/min volt, a teljes leszívásból kapott értékkel összevetve a különbség nem elhanyagolható. A grafikonon jól látható, hogy a szivattyúzás hatására a sekély kútban nem történt változás. 3. ábra. A leszívás-visszatöltődés grafikonja az első leszívás után Szükségesnek tartottuk a mély kút újbóli és teljes leszivattyúzását, amit egymás után több alkalommal is megtettünk, hogy megállapítható legyen, mennyire egyenletes a kút utánpótlódása. A sekély kút leszívására is szükség volt, mivel ebből lehet következtetni a két kút közötti kommunikációra. A 4. ábrán egy példát láthatunk a két kút együttes leszívására. Egyértelműen megállapítható, hogy a visszatöltődés a mély kútban lassabban ment végbe, mint az első próbaszivattyúzáskor. A mély kút idősorában egy törés is megfigyelhető, ami egy kicsivel a sekély kút visszatöltődése után következik be. A törést követően meredekebb a görbe, vagyis gyorsabb a mély kút visszatöltődése. Ennek oka, hogy a sekély kút egy szint fölött már a mély kutat táplálja, mivel a kutak két csővel vannak összekötve, melyek a sekély kút túlfolyójaként szolgálnak.
