A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 6. Farkas Dávid - Hajnal Géza (BME): Az Esztergomi Bazilika környezetének hidrogeológiai vizsgálata

4. ábra. A sekély és mély kút együttes leszívásakor kialakult vízszintidősorok

2017-2018. közötti időszakban, valamint 2020-ban számos alkalommal végeztünk próbaszivattyúzást a kutakon külön-külön és szimultán is. Az 1. táblázatban ezek közül csak azokat a méréseinket foglaltuk össze, amelyeknél a mély kutat vagy mindkét kutat teszteltük. Csak a sekély kút próbaszivattyúzásánál a mély kút automata szivattyúja normál üzemben működött, így ekkor teljes értékű leszívással nem tudtunk számolni. A táblázatban az „n.a." jelölés a sekély kút oszlopában azt jelenti, hogy kizárólag a mély kutat próbaszivattyúztuk, így külön hozamot nem tudtunk rá megállapítani. Ekkor a mély kutat folyamatosan táplálja a sekély vize, így csak a két kút összesített vízadóképességét tudtuk megállapítani, ezért ezen méréseknél a mély kútnál is hasonló jelölést láthatunk.

Az eredményekből látható, hogy a 2017-2018-as időszak alapján nem lehetett kijelenteni, hogy a próbaszivattyúzások hatására a kutakba áramló víz mennyisége csökkent volna az idő előrehaladtával. Ha a területen csak a vízháztartási mérleg természetes elemei befolyásolnák a beszivárgást (csapadék, lefolyás, párolgás), akkor a hozamértékeknek folyamatosan esniük kellett volna, és a jelenleg általunk ismert földtani környezetben elérhető lett volna a teljes víztelenítés. Nem számoltunk a Bazilika környezetében természetes forrás működésével, bár számos legenda és szóbeszéd utal erre, ennek semmilyen valódi bizonyítékára nem bukkantunk a későbbiekben sem.

A két kút adatait külön tanulmányozva szembetűnő, hogy viselkedésük között nem húzható párhuzam. A sekély kút hozama az egyes vizsgálati időszakok alatt folyamatosan csökkent, viszont a próbaszivattyúzástól mentes 2018-2020-as időszak után 2020. áprilisában szinte az első vizsgálat eredményével megegyező hozamot kaptunk. A mély kút vízadóképessége 2020. tavaszára felére csökkent, mint amit 2017-2018 telén tapasztaltunk.

A csapadék és kutak visszatöltődésének üteme közötti kapcsolat kimutatására beszereztük a legközelebbi napi csapadékadatokkal szolgáló táti állomás méréseit. 2018. január elejétől március közepéig összesen 60 mm csapadék hullott, ami rendkívül alacsony érték, a legnagyobb napi csapadékmagasság 7 mm volt. Erre az időszakra vonatkozóan a visszatöltődési folyamat és a csapadék között nem találtunk egyértelmű összefüggést.