A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 6. Farkas Dávid - Hajnal Géza (BME): Az Esztergomi Bazilika környezetének hidrogeológiai vizsgálata

A Bazilika és a hozzá kapcsolódó épített tér több egységből áll, a vizsgálataink szempontjából lényeges részeket a 2. ábra mutatja be. A Bazilika fő homlokzata előtt a Szent István tér alatt pincerendszer húzódik, mely szintén több részből áll, ezek a következők: Sötét kapu alagút (Rudnay alagút), Prímás Pince, Barkóczy alagút, Kis-pince, Északi pincerész. Ezek építészeti szemléletű leírását Mezey 2007-ben elkészített tanulmányában közölte. Megemlítendő, hogy ugyancsak ezen a területen (a Prímás Pince felett) található a nyilvános WC is, mely a vizesedés vizsgálata szempontjából nem hagyható figyelmen kívül.

A BAZILIKA ÉS KÖRNYEZETÉNEK BEMUTATÁSA

2. ábra. Áttekintő helyszínrajz a vízrendezés szempontjából vizsgált területről (KIMA 2008)

A felszín alatt húzódó pincerendszert támfalak határolják, melyek állapota alapvetően befolyásolja a mögötte húzódó hasznosított térben uralkodó viszonyokat. Némely támfal mozgása korábban már megfigyelhető volt, az erről leírást adó szakvélemények ezt részletesen tárgyalják (Vicze 2000, Wagner és Csonka 2008a, 2008b). A legjelentősebbnek a Kis-Pince melletti északnyugati-északi mellvédfal billenését tekinthetjük, ahol a legnagyobb elmozdulás az építés óta eltelt két évszázad alatt 1-2 cm-re bővült. A Barkóczy alagút környezetében a repedések és a billenés hatása kisebb, mint a Kis-pince esetében. Mindezek a mozgások összefüggésben vannak a környező talaj nedvességi állapotával.