A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 2. Batki Bruno Barnabás (NYUDUVIZIG): 2020. évi nyári nagycsapadék okozta árhullám vizsgálata a Marótvölgyi-csatornán
A híd nyílás vízszállító képességét a HY-8 elnevezésű programmal vizsgáltuk meg, ami az amerikai FHWA (Federal Highway Administration) által közreadott Hydraulic Design of Highway Culverts, Third Editon, (Publication No. FHWA-HIF-12-026) numerikus feldolgozásán alapszik. A program segítségével a hídnyílásban kialakuló felszíngörbét, duzzasztást, vízmozgás típust, átfolyás típust lehet számítani, elemezni. A programban egyedi vasbeton műtárgyként lehetett definiálni a hidat, a felmért keresztmetszet és magassági adatok alapján. így a híd által okozott mederszűkítést, illetve a telt szelvényű átfolyást is figyelembe tudtuk venni. 2,0 Hídnyílás vízszállítása A ^ A V 4 .4 A # .4 A * / A • Vízszállítás n=0,03 • Vízszállítás n=0,06 A A A A i A A Duzzasztás n=0,03 A A J A a Duzzasztás n=Q,06 0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 Vízhozam [m3/s] 25,0 30,0 15. abra. 6811. sz. híd vizszallitasa A hídnyílás vízszállító képessége közel azonos a meder vízszállító képességével mind a két vizsgált esetben, mivel a műtárgy alvíz kontrol alatt működik, ami azt jelenti, hogy az alatta lévő mederszakasz kapacitása határozza meg a teljesítményét. A hídnyílás kis mértékű duzzasztást okoz a nagyvízhozamok tekintetében. Az elméleti 27,5 m3/s -os csúcsvízhozamot 12 cm-es felvízi duzzasztás mellett képes átvezetni. Konklúzió, összefoglalás Látható tehát, hogy a különböző vizsgálatok más-más vízhozamokra engednek következtetni. A GR4J modell nem adott használható eredményt a vízhozam becslésére, a HEC-HMS modell eredményeit pedig fenntartásokkal kell kezelni. Véleményem szerint a híd vízszállításának vizsgálata és a kiömlött vízmennyiségek figyelembevétele adhatná a legpontosabb becslést a ZS2 zsilipnél jelentkező csúcsvízhozam értékére. Ezek alapján nincs okunk azt feltételezni, hogy a 27,5 m3/sec nem érkezett meg a ZS2 zsiliphez. Figyelembe véve a híd feletti szakaszon keletkezett elöntéseket azt is nagy valószínűséggel állíthatjuk, hogy a 6811.sz híd feletti szakaszon ennél nagyobb vízhozam érkezett - erről tanúskodnak a Sávoly-Somogysámson összekötő úton keletkezett jelentős útátfolyások is. Ha összeadnánk a hídon átfolyó vízhozamot az útátfolyások vízhozamával vélhetően 30 m3/sec feletti csúcsvízhozamot kapnánk és akkor még nem számoltunk a felső szakaszon keletkezett elöntésekkel, amelyek a csúcsvízhozamot jelentősen csökkenthették, hiszen tározóként funkcionáltak. Ezek alapján tehát a felső szakaszon megérkezett a Q1%-os vízhozam. Ez azonban továbbra sem ad választ arra, hogy a Főnyeden mért vízhozam miért lett kevesebb mint fele a híd vízszállításának. Induljunk ki abból, hogy a hídon átfolyt 27,5 m3/sec. A ZS2
