A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 2. Batki Bruno Barnabás (NYUDUVIZIG): 2020. évi nyári nagycsapadék okozta árhullám vizsgálata a Marótvölgyi-csatornán
2020. ÉVI NYÁRI NAGYCSAPADÉK OKOZTA ÁRHULLÁM VIZSGÁLATA A MARÓTVÖLGYI-CSATORNÁN Batki Bruno Barnabás szakágazati vezető Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság KIVONAT A dolgozat témája, mint ahogy a címe is mutatja, 2020 júliusában lehullott rendkívüli csapadék okozta árhullám vizsgálata volt. Az eseményt azért kellett rekonstruálni, mert a tetőző vízhozamok és vízszintek körül - bár helyenként mérve voltak - ellentmondásos szakmai vélemények alakultak ki. Mivel a vízfolyáson az esemény bekövetkezte előtt jelentős beavatkozásokat végeztek - belvízvédelmi öblözet kialakítása és szelvényáthelyezési, fenntartási munkák formájában ezért egy ilyen rendkívüli árhullám levonulásának ismerete különösen fontos. Mivel az árhullám precedens nélküli volt, ezért kevés kapaszkodót nyújtott annak pontos rekonstrukciójához. Dolgozatomban tehát több módszert is bevetettem a hidrológiai modelleken át a műholdképek vizsgálatán keresztül a terepmodellek elemzéséig és hidraulikai számításokig. A dolgozat jól tükrözi, hogy milyen komplex esemény tud lenni egy árhullám és, hogy mennyi befolyásoló tényező van. Azonban ez a dolgozat reményeim szerint összefoglalja a lehetőségeinket, amennyiben egy-egy árhullámról annak kiterjedése vagy komplexitása miatt kevés információ gyűjthető'. Előzmények A 2020-as évben több kisebb és nagyobb árhullám vonult le vízfolyásainkon, ám mind közül kiemelkedőek a július végi, mennyiségében és intenzitásában is extrémnek mondható csapadéktevékenység okozta események. A helyeként 100 mm-t is meghaladó napi-kétnapi csapadék inkább a kisvízfolyásokat, mintsem a nagyobb folyóinkat érintette, így előbbi kategóriába tartozó patakokon és csatornákon több helyen is LNV-t meghaladó vízállás alakult ki. így történt a Marótvölgyi-csatornán is, ahol a főnyedi mérőállomáson 10 cm-el haladta meg a vízállás a mérések kezdete óta valaha mért legmagasabbat. Ugyan sok kisebb vízfolyáson hasonló helyzet alakult ki, ám a Marótvölgyi-csatorna azért is érdekes mert a vízfolyáson 2019-ben vízrendezési munkákat végeztek, melyek jelentősen befolyásolták egy-egy árhullám levonulását a korábbiakhoz képest. A munkák fő célja egy belvízöblözet kialakítása volt, mederáthelyezéssel, mederkotrással és iszapolási munkákkal. Ugyan főként belvízi célú beavatkozások történtek de a projekt része volt a meder árvízi levezetőképességének növelése is. Az elméletet hamar gyakorlat követte, hiszen alig 1 évvel a munka átadása után rendkívüli árvízi esemény alakult ki a vízfolyáson, amely lehetőséget adott arra, hogy az elkészült munka és a tervezés is éles helyzetben igazolást nyerjen. Azonban az árhullám nem vonult le károkozás nélkül, sem az újonnan átadott műtárgyak környékén, sem máshol. Felvetődik a kérdés tehát, hogy az árhullám milyen mértékben volt rendkívüli. A csatornát Q10%-os vízhozam levezetésére tervezték fél méteres magassági biztonsággal, ami akár a Q1% levezetését is biztosítaná, legalábbis a terv szerint. Erről a nagyvízi eseményről azonban kevés kézzelfogható mérési eredményünk van, melynek főbb okai a következők: 1. a kiterjedt csapadéktevékenység miatt a vízhozammérő csapatainknak hatalmas területen, nagyon sok mérést kellett végrehajtaniuk, így nem volt idő arra, hogy egy vízfolyáshoz ragadva végig mérjük az árhullámot; 2. a Marótvölgyi-csatornán 1 helyen van vízhozam és vízállás nyilvántartó vízrajzi állomás, mégpedig a torkolati szelvényhez közel, Főnyeden. így csak a vízfolyás legalsó szakaszáról vannak regisztrált vízállás illetve mért vízhozam adataink. Ebből kifolyólag tehát nem tudjuk egzaktul megmondani, hogy a levonult árhullám valójában milyen visszatérési gyakoriságú volt. így azt is nehéz megmondani, hogy az elkészült munkák
