A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

5. szekció - Hidrológia, hidrogeológia, hidraulika, numerikus modellezés - 2. Batki Bruno Barnabás (NYUDUVIZIG): 2020. évi nyári nagycsapadék okozta árhullám vizsgálata a Marótvölgyi-csatornán

valóban úgy épültek-e ki, hogy le tudják vezetni a tervezett visszatérési idejű árhullámot, vagy tervezési, esetleg kivitelezési hiba okozta a károkat. Dolgozatomban erre próbálok választ találni, a fellehető információk gyűjtésével, matemati­kai-hidrológiai és hidraulikai modellek és műholdképek felhasználásával. A Marótvölgyi-csatorna A Marótvölgyi-csatorna egy lényegében mesterségessé vált mérsékelt dombvidéki vízfolyás, melynek teljes hossza 25,7 km, teljes vízgyűjtő területe: 225,2 km2. A csatorna dél-északi irány­ban folyik, völgyében töltésezett halastavak találhatók. Alsó szakaszának átlagos esése 20 cm/km. Mederanyaga homokos iszap, kisvízi mederszélessége 2-4 m. Befogadója a Kis-Balaton vízvédelmi rendszer II.-es üteme azaz a Fenéki-tó. A vízfolyás egy felső és egy alsó szakaszra osztható. Alsó szakaszán 1993-ban kiépült az északi részöblözet, míg a déli belvízi részöblözet kiépítése csak 2019-ben valósult meg. Mivel a csatorna alsó szakaszának állapota jelentősen befolyásolja a déli részöblözetben kialakuló vízszinteket ezért a projekt része volt az alsó sza­kaszon (0+000 - 4+134 fkm között) az erősen feliszapolódott meder és a magassági hiányos töltések, depóniák eredeti állapotának visszaállítása. Ez a Q10%-os árvízi vízhozamnak (23,2 m3/s) megfelelő árvízszint elöntés nélküli levezetésének biztosítása 0,5 méteres magassági biztonsággal. Ennek érdekében ezen a szakaszon mederkotrási munkák történtek. A déli részöblözet 2,1 km2 nagyságú, töltésekkel bevédett terület a 7.sz közlekedési úttól a 6811. jelű összekötő útig tart. A ZS1 és ZS2 jelű zsilipeken keresztül szabályozható az öblözetbe jutó és onnan távozó víz mennyisége. Az öblözeten belül maradt eredeti mederszakasz (4+190 és 7+026 fkm között) a továbbiakban Marótvölgyi belvízcsatornaként funkcionál. Az öblözeten kívül kiépült a csatorna egy áthelyezett szakasza, melyet szintén Q10%-ra tervez­tek. Az eredeti tervezés és a megvalósítás között eltelt hosszú idő miatt az áthelyezett szakaszt az eredeti nyomvonalon nem lehetett megépíteni mivel ott tőzegbányát létesítettek, így attól 50 m-re az eredeti vonalvezetéssel közel párhuzamosan épült ki. Ennek egyik hátránya egy közel 90o-os bal kanyar a ZS2 zsilip előtt a csatorna vonalvezetésében, melynek a későbbiek­ben még lesz szerepe. Kiépült továbbá az öblözet keleti oldalán a Somogysámsoni-övárok amely közel 20 km2 területről gyűjti össze a vizeket és vezeti azt a befogadó Marótvölgyi-csa­­tornába. Látható tehát, hogy a 10 éves gyakoriságú nagyvízhozam levezetése a tervezés sze­rint nem jelenthetne problémát, illetve a fél méteres magassági biztonság azt jelenti, hogy akár a Q1%-os 30,4 m3/s-os vízhozam levezetése is lehetséges. Mivel azonban ez nem történt meg károkozás nélkül, továbbra is adódik a kérdés: vajon volt-e ekkora vízhozam a projekt által érintett szakaszon? Hidrometeorológiai helyzet 2020.07.24-25.-én az ország déli-délnyugati tájain nagy mennyiségű, területileg kiterjedt csa­padék hullott, több helyen meghaladva a 100 mm csapadékmagasságot. Kezdetben záporok voltak, majd egy sekély ciklon csapadékzónája érte el a térséget. Változó intenzitással, de fo­lyamatosan 24-én este 10 órától 25. délig hullott le a rendkívüli csapadék. Az 1.sz. ábrán a nemesvidi automata csapadékmérő által mért csapadékösszeg és intenzitás értékek láthatóak. Itt 18 óra alatt 168 mm esőt regisztráltunk, de kiemelkedő a hajnal 5-től délelőtt 11 óráig tartó szakasz, ahol az átlagos intenzitás 17 mm/h óra volt, de rövid időre a 30-40 mm/h-t is elérte. Gyakorlatilag 6 óra alatt lehullott a július havi sokéves átlagmennyiség.

Next

/
Thumbnails
Contents