A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

4. szekció - Infrastruktúra-fejlesztés - 17. Volf Balázs István (BAKONYKARSZT Zrt.): Főgyűjtő rekonstrukciók megvalósítása a „Víziközművek Állami Rekonstrukciós Alapjának” támogatásával, Veszprém Megyei Jogú Városban

HAVÁRIA A FŐGYŰJTŐN

A 2-0-0 szakaszjelű szennyvízcsatorna Veszprém város keleti peremén húzódó szakasza mintegy 302,8 méteren párhuzamosan fut a Látó-hegyi vízfolyással. A Digitális Objektum Nyilvántartó rendszer alapján a vizesárok és a csatorna között átlag 13,3 m volt még az eredeti 1984- es bemérésekor. Az építése óta eltelt több mint 40 év alatt a mállott dolomit alapkőzetig 2-3 m mélységben kimélyült vízfolyás a szennyvízcsatornát néhol 1 méteren belül is megközelítette.

A patakmeder elfajulása 2018. szeptemberében olyan mértéket öltött, hogy a lezúduló csapadékvíz a 39. számú aknát alámosta. A rézsű leszakadásának következtében stabilitását vesztett akna eldőlt és a DN 600 beton csöveket megközelítőleg 12 m hosszban magával vitte. A hibaelhárítást a bejelentést követően azonnal megkezdtük és a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság tájékoztattuk. A környezeti kár csökkentése érdekében a sérült szakaszt ideiglenesen kiépített nyomóvezetékkel áthidalva a szennyvíz folyamatos átemelését mobil diesel motoros átemelő szivattyúval biztosítottuk.

FELMÉRÉS ÉS BEJÁRÁS, AZ ELŐRELÁTHATÓ NEHÉZSÉGEK TÜKRÉBEN

A rekonstrukció alá vont majd 1500 méteres csatornaszakasz előzetes felmérésének kiindulási pontjaként a T-1-0 és a T-2-0 jelű tehermentesítő szennyvíz főgyűjtők közösítő aknáját jelöltük ki. Az elsődleges feladatunk az aknák pontos helyének meghatározása volt. Ennek érdekében megkezdtük a növényzet ritkítását. A nyomvonal feltárást folyásiránnyal szemben a szennyvíztisztító teleptől távolodva kezdtük meg, a teljes hosszt négy jól elkülönülő szakaszra bontva.

1. A vasúti áteresz magassági szintje által meghatározott mintegy 390,6 m hosszú a 11. sz. aknától a 21. sz. aknáig húzódó szakaszra.

2. Az Északkeleti útgyűrűvel párhuzamos megközelítőleg 377,6 m hosszú a 21. sz. aknától a 32. sz. aknáig tartó szakaszra.

3. A Rab Mária tanösvénnyel párhuzamos hozzávetőleg 456,6 m hosszú a 32. aknától a 45. sz. aknáig haladó szakaszra.

4. Az Északkeleti útgyűrű által keresztezett közel 163,2 m hosszú a 45. sz. aknától a 49. sz. aknáig levő szakaszra.

Az első csatornarész a vasúti töltés mindkét oldalán feltöltésben halad. A vasúttól északra futó csatorna alépítmény magassága és a korona szélessége lehetetlenné tette a nehézgépekkel való közvetlen megközelítést. A rendelkezésre álló szervizút nyomvonala tovább nehezítette a hozzáférést, mivel a két vonalas létesítmény csak 150 méteren párhuzamos. A rekonstrukció alá vont csatorna induló aknájára való ráállást kizárólag bekötő út építésével lehetett biztosítani. Az elkészült bejáró 12 m hosszú, magassága átlag 2,2 m, a korona szélessége 3 m, az építéséhez felhasznált töltésanyag kb. 100 m3 föld és kő.

A másik oldalon a vasútvonalra merőleges csatorna 116 m-en halad feltöltésben. Ezen a szakaszon a kb. 3 m magas töltés hozzáférhetőségét rámpa építésével nem lehetett megoldani. Az alépítmény méretei (magasság, körömpont távolság, koronaszélesség stb.) és a csatorna minimális takarása itt sem engedi a nehézgépek közvetlen ráállását az aknákra. Viszont a rendelkezésünkre álló elemekből épített nyomóvezetékkel és a mobil átemelő szivattyúval ekkora hossz nehézségek nélkül biztonságosan áthidalható.

A megoldandó problémát a kombinált csatornamosó gépjármű maximális kihasználása jelentette. Ugyanis ekkora távolságot kizárólag részekre felosztva lehet hatékonyan tisztítani. Ezért