A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
4. szekció - Infrastruktúra-fejlesztés - 15. Rosza Péter (VIZITERV Consult Kft.): A dunai hajózhatóság fejlesztése
A DUNAI HAJÓZHATÓSÁG FEJLESZTÉSE Rosza Péter ügyvezető VIZITERV Consult Kft. BEVEZETÉS A NIF megbízásából 2019-ben „A magyarországi TEN-T belvízi út fejlesztés előkészítése" CEF projekt keretében tervezési munka indult a hazai Duna-szakasz hajózási feltételeinek javítása céljából. A közbeszerzés nyertese a „Dunai Hajós Konzorcium", melynek vezetője az UTIBER Kft., további tagjai pedig a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési- és Vízgazdálkodási Tanszéke, valamint a VIZITERV Consult Kft. Az UTIBER Kft. egyben a környezetvédelmi feladatok felelőse, a VIZITERV Consult Kft. a műszaki tervezés felelőse, a BMGE pedig a 2D és 3D hidrodinamikai modellezéssel támogatja a tervezési folyamatot. A Vállalkozó konzorcium feladata Helyzetértékelő tanulmány készítése, mely egyben döntéselőkészítő tanulmányként és Programtervként is szolgál, majd ez alapján Stratégia Környezeti Vizsgálat (SKV) elkészítése. További feladat volt a Környezeti Hatásvizsgálatok (KHV), és a Vízjogi létesítési engedélyezési tervek, valamint a Tenderdokumentációk elkészítése is. Tekintve a hatalmas területi kiterjedtségre - a teljes magyarországi Duna szakasszal foglalkozik a projekt - valamint az elvégzendő feladatok sokrétűségére, további partnerek bevonására is sor került a tervezés során: a környezetvédelmi munkarészekben a VIKÖTI Kft., az ÖKO Zrt., a VTK Innosystem Kft. és a Bioaqua Pro Kft. is részt vesz, a műszaki tervezési feladatok tekintetében pedig a Főmterv Zrt. és a K+K Kft. bevonására került még sor. A PROJEKT CÉLKITŰZÉSEI A magyar Duna-szakasz a Rajna-Majna-Duna közel 3300 km-es víziútrendszer középső részén helyezkedik el, ezért meghatározó jelentőségű a kelet-nyugati hajózás tekintetében. A Dunán évtizedek óta nem végeztek fenntartási-karbantartási munkákat, melynek eredményeként ma már a hajózható napok száma 250 nap alá csökkent. így hajózhatósági szempontból nem felel meg a nemzetközi elvárásoknak (Belgrádi Egyezmény, AGN Egyezmény, Duna Bizottsági ajánlások). Évtizedek tapasztalatai mutatják azokat a gázlós helyszíneket, amik a vízállás csökkenésével sorra kezdenek hajózási akadályként jelentkezni. A közbeszerzési kiírás előre rögzíti ezeket a nehezen hajózható szakaszokat, mint beavatkozási helyszíneket. Ezek száma a Szap-Szob közötti szakaszon 12 db, az általuk érintett folyószakasz hossza: 40 km), a Szob-déli országhatár között pedig 31 db, az általuk érintett folyószakasz hossza: 52 km. (Természetesen ezeket az előre megadott helyszíneket szükséges volt felülbírálni a tervezés során.) A hajózást akadályozó szakaszok megszüntetése nélkül az év harmadában nem lehet a viziút rendszert gazdaságosan kihasználni. A Duna szabályozással kapcsolatban megállapítható, hogy a Duna régóta nem természetes medrű folyó. Két évszázada szabályozási művek sorozatával terhelt csatornázott medrű. Az évtizedek óta elmaradó fenntartási munkák miatt, valamint a hektikus, egymással nem harmonizáló beavatkozásoknak köszönhetően erősen degradálódott. A vízlépcsők kiépítése, az építési célú mederkotrások miatt létrejött medermélyülés az intenzívebb kisvizes időszakokkal együtt, kedvezőtlen hatással van ma már nem csupán a hajózásra, hanem a Duna vízi élővilágára, a vízbázisokban meglévő ivóvízkincsünkre, és a mellékágak vízellátása szempontjából is
