A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
4. szekció - Infrastruktúra-fejlesztés - 15. Rosza Péter (VIZITERV Consult Kft.): A dunai hajózhatóság fejlesztése
negatív hatású. A kialakult kedvezőtlen áramlási viszonyok jelentősen rontják a jég- és árvízlevezetés feltételeit, sőt a káros hordalék lerakódások által rontják a vízbázisok helyzetét is. Ezért a hajóút javításon túlmenően is sürgetően időszerűvé vált a Duna magyarországi szakaszának szabályozása. A fejlesztés szükségességét fentiek, valamint a magyar és a tranzit szállítások biztosításának igénye mellett az EU Parlament és a Tanács határozata (884/2004/EK) is előírja. Az EU-ban az európai közlekedési hálózat fejlesztése (TEN-T) a prioritások között szerepel. A TEN-T előirányzattól függetlenül is a környezetkímélő, fenntartható gazdasági fejlődés érdekében egyértelműen halaszthatatlan a Duna akadálymentes hajózhatóságának biztosítása. Azonban ezt a fejlesztést nem lehet önmagában megvalósítani, hanem csak úgy, ha azzal egyenrangúan kezeljük a Dunához kapcsolódó környezet-, természetvédelmi és más igényeket. Ezek adott esetben az érintett folyamszakasz rendezésének fontos meghatározói is lehetnek, mint pl. a parti szűrésű vízkivételek, potenciális vízbázisok, ökológiai élőhelyek. Fentiek figyelembevételével tehát a Program egy olyan multimodális folyosót kíván fejleszteni, mely integráltan kezeli a belvízi hajózás mellett a környezeti és ökológiai célokat, és a víziút társadalmi-gazdasági funkcióit is figyelembe veszi (így többek között a vízbázis-védelmet, az árvízvédelmet és a vízgyűjtő-gazdálkodás érdekeit is). Cél a teljes magyar Duna-szakaszon biztosítani a nemzetközi és a hazai előírásokban meghatározott hajózási paramétereket, és időbeni használhatóságot. A tervekben szereplő műszaki beavatkozások még elfogadható minimális szinten - esetenként egyirányú szakaszok beiktatásával - de biztosítják a gázlómentes hajóutat. Alapvető szempont volt a tervezés során, hogy a tervezett megoldások nem járhatnak további meder- és kisvízszint-süllyedéssel, sőt cél ezek megakadályozása. A medermélyülés az intenzívebb kisvizes időszakokkal együtt nemcsak a belvízi hajózás versenyképességének elvesztését és környezetkímélőbb üzemelésének csökkenését jelenti, hanem a Duna vízi élővilágára is kedvezőtlen hatással van. A kisvizek kíméletes megoldásokkal való emelése tehát mindkét szakterületre pozitív hatást gyakorol és a vízgyűjtő-gazdálkodás elveit is követi. Az egységes kisvízi szabályozás megteremtése, a hajóútban kialakuló kedvező áramlási viszonyok egyúttal jelentősen elősegítik a jég- és árvízlevezetés feltételeinek a javulását. Ugyancsak elsődleges cél volt a vízbázisvédelem elsőbbségének a biztosítása. TERVEZÉSI ELŐZMÉNYEK Átfogó középvízi szabályozási tervezés utoljára a felső szakaszon készült az 1996-97-es években. A Duna hajózhatóságának javítására irányuló tervezési munka pedig a 2005-2007 között kidolgozott Megalapozó tanulmánnyal kezdődött, mely a Duna teljes magyarországi szakaszára kiterjedt. A folyam hajózhatóságának javítására irányuló előkészítő tevékenység 20092011 között folytatódott a „Tanulmányok a Duna hajózhatóságának javításáról" projekt keretében, de csak a teljesen hazai, Szob-déli országhatár közötti szakaszra. Akkor készültek Környezeti Hatásvizsgálatok és vízjogi engedélyezési tervek is. Az engedélyek azonban csak részben kerültek megadásra, többek között ezért is, az akkori projekt sikertelenül zárult. SZLOVÁK-MAGYAR VISZONYLAT A Duna Szap-Szob közötti folyószakasza Szlovákia-Magyarország közötti államhatár. A hajóút fenntartását a felek megosztott feladatként végzik. A helyzetértékelés, majd a további tervezés során is a magyar fél - mind a tervezők, mind a megbízó és a vízügy képviselői - próbáltak
